Putyin elmondta, hogy Oroszország először ember nélküli, majd pedig emberes repüléseket tervez küldeni a "távoli űr" kutatása céljából, a Hold-program és a Mars tanulmányozására. A"vörös bolygóra" jövőre indul misszió.

"Szakérőink megpróbálnak majd leszállni a sarkokra (a Holdon), mert alapjuk van feltételezni, hogy ott vizet találnak. Van ott mit csinálniuk, onnan kezdhetik majd el a távoli bolygók és a távoli űr kutatását" - nyilatkozott.

A Roszkoszmosz orosz űrkutatási hivatal tavaly júliusban, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, közölte, hogy 2019-ben megkezdi a Mars-repülés előkészítését. Az űrhajósok repültetésének és sugárvédelmének, valamint a leszállás technológiáját a tervek szerint az Hold-program keretében fogják tökéletesíteni.

Oroszországnak 2016 és 2025 közötti időszakra vonatkozó űrkutatási terve nyolc, a Hold, a Mars és a Naprendszer bolygóit tanulmányozó űreszköz felbocsátásával számol. A Mars-kutatás ezen belül alapvetően a Roszkoszmosz és az Európai Űrügynökség (ESA) együttműködésén alapul.

Az orosz elnök a választási kampánya főnökének, Andrej Kondrasovnak nyilatkozott erről, aki a Rosszija 1 állami televíziós csatorna számára Putyin címmel forgatott róla portréfilmet, amelynek csütörtökön a második része került ki az internetre. Miként vasárnap az első részt, ezt is Dmitrij Kiszeljov, a Rosszija Szegodnya hírügynökség vezérigazgatója, az Összoroszországi Állami Televíziós és Rádiós Műsorszóró Társaság (VGTRK) vezérigazgató-helyettese osztotta meg a VKontaktye és az Odnoklassznyiki közösségi oldalon.

A Putyinról szóló dokumentumfilmek kampányidőszakban való műsorra tűzése az országos televíziókban ellentétes lenne a választásra vonatkozó előírásokkal, a Pervij Kanal (Első Csatorna) állami tévé ezért le is vette műsoráról Oliver Stone részletekben sugárzott Putyin-dokumentumfilmjének utolsó részét. Még nem világos, hogy mikor mutatja be ugyanez az adó a Vlagyimir Szolovjov vezető televíziós személyiség által leforgatott Világrend 2018 című, másfél órás, alapvetően az elnökkel folytatott beszélgetéseken alapuló dokumentumfilmet, de az múlt szerdán teljes terjedelmében szintén felkerült az internetre, tartalmát pedig ugyancsak részletesen ismertette az orosz média.

A nyolc elnökjelölt közül a hét esélytelen jelölt csütörtöki tévévitáján kevés híján kommunista belharc alakult ki a Rosszija 1 csatornán: Makszim Szurajkin, az Oroszország Kommunistái elnevezésű (nyíltan sztálinista) párt vezetője megpróbálta megütni Makszim Sevcsenkót, aki az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja színeiben induló Pavel Grugyinyint helyettesítette a stúdióban. (Az orosz elnökválasztási törvény megengedi, hogy a jelölteket kampányeseményeken "megbízott személyek" képviseljék.)

Sevcsenko Szurajkint szóváltás közben "banderista provokátornak" nevezte. (Sztyepan Bandera (1909-1959) erősen vitatott függetlenségpárti, egy időben náci kollaboráns ukrán nacionalista politikus volt, akinek neve Oroszországban szitokszónak számít.)

"Mindjárt kapsz a pofádra!" - süvítette Szurajkin, és megindult Sevcsenko felé, de végül a műsort vezető Szolovjov és Borisz Tyitov, a Növekedés Pártja elnökjelöltje segítségével sikerült feltartóztatni és kivezetni.

A korábbi fordulók során Kszenyija Szobcsak (Polgári Kezdeményezés) vízzel öntötte le Vlagyimir Zsirinovszkijt (Liberális Demokrata Párt), aki válogatott szidalmakat szórt rá. Szobcsak, az egyetlen nő a jelöltek között, szerdán sírva vonult ki a stúdióból, amiért vetélytársai - főképp Zsirinovszkij - kigúnyolták és belé fojtották a szót.

A tévévitákról Putyin a hivatali kötelezettségei miatt igazoltan marad távol. Oroszországban vasárnap tartják az elnökválasztást, amelynek vitathatatlan esélyese a hivatalban lévő államfő.