A lengyelországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése.

A néppárti, szociáldemokrata, liberális, zöldpárti és radikális baloldali frakciók által benyújtott előterjesztést 438 szavazattal, 152 ellenében, 71 tartózkodás mellett fogadták el a strasbourgi ülésen.

A határozat szerint az elmúlt évek fejleményei az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatát hordozzák magukban Lengyelországban. Az EP ezért utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Lengyelországról, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban.

Igazságszolgáltatás, büntetőjog, rendőrség, civilek

A képviselő-testület mélységes aggodalmának adott hangot a lengyel igazságszolgáltatást érintő törvénymódosítások miatt, mondván, ezek meggyengíthetik a bíróságok függetlenségét és a jogállamiságot, az alkotmánybíróság nem megfelelő működése pedig "súlyosan aláássa" a demokráciát. Ezért az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság ajánlásainak maradéktalan végrehajtását sürgették.

Mint írták, az utóbbi időben számos területen gyors jogalkotási fejleményekre került sor megfelelő konzultáció és alkotmányossági felülvizsgálat nélkül, például az állami média, a büntetőjog, a rendőrségre és a civil szervezetekre vonatkozó törvények, a menedékjog és a nők jogai terén. Rámutattak: ez felveti a fékek és ellensúlyok, illetve az alapvető emberi jogok szisztematikus ellehetetlenítésének kockázatát.

A tényeket hiányolják

Politikai nyomásgyakorlásként értelmezhető az EP Lengyelországra vonatkozó, egyoldalú, alapos elemzéseket mellőző határozata - közölte a lengyel külügyi tárca. Varsó nem tér ki a párbeszéd elől, melynek azonban a tényeken, a lengyel érvekre való nyitottságon kell alapulnia - szögezi le.

Az Európai Bizottság nem jogosult a lengyel jogrend alakítására - szögezte le a lengyel alkotmánybíróság a honlapján közzétett közleményben, Frans Timmermansnak, a brüsszeli testület első alelnökének beszédére reagálva. Timmermans egyebek között azt szorgalmazta, hogy Varsó "állítsa vissza az alkotmánybíróság függetlenségét és legitimitását".

Egyesítenék a magyar és a lengyel eljárásokat

A Fidesz-KDNP képviselőcsoportja leszögezte: nem támogatták a határozatot, ugyanis elfogadhatatlannak tartják, hogy "Brüsszel nyomást gyakoroljon szuverén tagállamokra", és demokratikusan megválasztott kormányokat büntessenek.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője arra figyelmeztetett: a jogállamiság az EU legfontosabb alapelve, és ha ez veszélybe kerül, akkor veszélybe kerülnek az emberi jogok és a demokrácia is.

Szanyi Tibor szocialista képviselő kiemelte: el kell érni, hogy "Orbán és Kaczinsky következmények nélküli politikai ámokfutása ne lebeghessen csábító példaként a jövő potenciális európai despotái előtt".

Mint rámutatott, a lengyel és a magyar jogállamiság ügyét az is összekapcsolja, hogy a két kormány előre jelezte, kölcsönös vétójukkal úgyis megmentenék egymást az esetleges uniós szankcióktól. Szanyi ezért azt javasolta a bizottságnak és a tagállamoknak, hogy "a két eljárást eleve egyesítve folytassák le".

A magyar kormány is tiltakozik

Szégyen és skandalum, hogy az Európai Parlament a hetes cikk szerinti eljárás előkészítését kéri Lengyelországgal szemben - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke a kormány nevében.

A magyar kormány Lengyelország mellett áll, ilyen határozat elfogadásáról szó sem lehet - jelentette ki a politikus, megerősítve, hogy ez jelentheti akár azt is, hogy Magyarország vétót emel.