• A tanúsító védjegy szerepe az, hogy egy áru vagy szolgáltatás esetében egy bizonyos minőséget vagy jellemzőt tanúsítson, így megkülönböztetheti a vállalkozás az áruját másokétól. Így kiemelve a többi közül, magasabb profitra lehet szert tenni. 
• Ezt a védjegytípust az unióban 2017. október 1-től vezették be. Magyarországon már hosszú ideje létezik ez a típus, használják is, a legismertebb példája talán a Magyar Termék Védjegy - mondta az InfoRádiónak Bánki Orsolya védjegyjogi szabályozásra szakosodott ügyvéd.
• Az uniós tanúsító védjegynek két típusa van. Az egyik, amikor egy vállalkozás egy már meglévő használatára engedélyt kér, a másik pedig, amikor maga határozza meg a kritériumokat és ezeket jelenti be az EU védjegyhatóságának - tulajdonképpen bejegyeztet egy védjegyet. Így ennek a használatba adására lesz jogosult ellenérték fejében, ő maga nem használhatja.
• A szakember szerint mivel a fogyasztók egyre tudatosabb, egyre jobban szeretnék tudni, mi hogyan készült és miből áll, ezért az ilyen védjegyekre nagy igény van.

A textilgyártástól az uniós döntésig

Egy pamutvirágot ábrázoló EU közösségi védjegy ügyében indított eljárásban az Európai Unió Bírósága nemrég iránymutató döntést hozott. A szóban forgó védjegyet tulajdonosa olyan textilgyártó cégek részére adta használatba, akik azt egy bizonyos minőségű pamutból készült textilek megjelölésére használják.

A védjegy megszűnésének megállapítása iránt egy harmadik fél indított keresetet és kérelmét a használat elmulasztására alapozta, ugyanis az eljárás során hivatkozott rendelkezés kimondja, hogy a védjegy kérelemre törölhető, amennyiben a jogosult a regisztrációt követő öt éven belül nem kezdte meg a védjegy tényleges használatát azon termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan a védjegy lajstromozásra került.

„A Bíróság döntése értelmében azon

EU közösségi védjegyek, melyeket kizárólag a minőség jelölésére használtak, nem képezik védjegyoltalom tárgyát"

– hangsúlyozta Bánki Orsolya, a Taylor Wessing nemzetközi ügyvédi iroda partnere. A Bíróság magyarázata szerint egy EU közösségi védjegy termékre való felhelyezése a minőség jelzésére a jogosult által vagy az ő beleegyezésével nem minősül a védjegy „tényleges használatának".

A védjegyoltalom célja, hogy „gyártók termékeit egyértelműen megkülönböztesse egymástól. A képviselt minőség tanúsítása csak a védjegy másodlagos célja lehet. Amennyiben a védjegyjogosult csupán használatba adja a minőséget tanúsító védjegyet mások számára, ez nem minősül a védjegy tényleges használatának az uniós védjegyrendelet értelmében" – tette hozzá Bánki Orsolya.

A kérdéskörhöz kapcsolódik az új európai uniós tanúsító védjegy kategória is, amelyet 2017. október 1-jén, az átfogó közösségi védjegy reform részeként vezettek be. Az új európai uniós tanúsító védjeggyel a védjegy jogosultja megkülönböztetheti a termékeit és szolgáltatásait az anyagok, a termék gyártásának, illetve a szolgáltatás elvégzésének módja szerint, valamint a képviselt minőség, pontosság és egyéb tulajdonságok alapján.

„A tanúsító védjegyét annak tulajdonosa nem használhatja.

A védjegyjogosult feladata a minőségtanúsítás: azaz a minőségi jellemzőknek vagy egyéb feltételeknek megfelelő termékeket gyártók és szolgáltatást nyújtók számára biztosítani a tanúsító védjegy használatát” – mondta az ügyvéd. „A jogosultaknak, akik a közösségi védjegyet kizárólag csak minőségjelzésre használják, érdemes megfontolni a címke EU tanúsító védjegyként való regisztrálását, hogy a jövőben megelőzzék a bizonytalan helyzeteket” – tette hozzá.