eur:
408.88
usd:
374.25
bux:
74343.85
2024. november 6. szerda Lénárd
Csoma Mózes: nem lesz koreai háború, ha igen, az nagyon súlyos lesz

Csoma Mózes: nem lesz koreai háború, ha igen, az nagyon súlyos lesz

A tárgyalóasztaloknál lehet megoldani a koreai válságot - nyilatkozta az InfoRádió Aréna című műsorában az ELTE tanszékvezetője. Csoma Mózes szerint egy, az északi rész elleni katonai beavatkozás pár óra alatt több millió áldozatot szedhet a déli oldalon, ugyanis Phenjan azonnal megtámadná szomszédját.

Az ELTE Koreai Tanszékének vezetője szerint az észak-koreai vezető a saját hatalmát akarja bebiztosítani a mostani nukleáris rakétakísérletekkel. Csoma Mózes azt mondta: Phenjan tárgyalni akar az Egyesült Államokkal, és alkut kötni.

„Mindez a 80-90-es időszakában kezdődött. Az észak-koreaiak úgy gondolták, hogy azt az országot, ami ténylegesen nukleáris kapacitással rendelkezik, azt az Egyesült Államok részéről még soha nem érte támadás. Ha megnézzük Szaddam Husszein vagy Kadhafi végzetét, megerősítik azt az észak-koreai álláspontot, hogy szükségük van valami elrettentő erőre, hogy az amerikaiak komolyan vegyék az országot, és kétszer is meggondolják, hogy lehet-e, érdemes-e Észak-Korea ellen ugyanazokkal a módszerekkel fellépni, mint például Szaddam Husszein ellen.”

A nemrégiben Dél-Koreában járt szakértő úgy látja, tíz koreaiból tíz szerint nem lesz háború a térségben. Ha mégis, akkor annak a szíriai konfliktusnál tapasztalthoz képest is súlyosabb következményei lehetnének.

„Ha ez megvalósulna, lényegében pár óra alatt több millió áldozatot okozna, elsősorban a félsziget déli részén az észak-koreai válaszcsapás következtében, és egy elhúzódó, olyan válsággócról, ami mellett a szíriai válság eltörpülne, hatalmas menekültáradatot és a világgazdaságot érintő turbulenciát okozna. Megoldás mindenképpen a diplomáciai úton, a tárgyalóasztalnál jöhet létre, ugyanakkor az Egyesült Államoknak el kell fogadnia azt, a kétségtelenül nem túl szimpatikus tényt, hogy Észak-Koreát de facto atomhatalomként kell kezelni. Kétoldalú tárgyalásokba kell bocsátkoznia azzal a rezsimmel, ami kétségkívül meglehetősen visszataszító és a világ egyik legelnyomóbb diktatúrája.”

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának mai ülésén ismét napirendre kerülnek az Észak-Koreával szembeni esetleges büntető intézkedések.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: megérkeztek az első eredmények, hamarosan az egyik sorsfordító csatatér is eldőlhet

Amerikai elnökválasztás 2024: megérkeztek az első eredmények, hamarosan az egyik sorsfordító csatatér is eldőlhet

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×