Az igazgató arról számolt be, hogy az Európai Bizottsághoz, az ENSZ-hez és más nemzetközi szervezetekhez hasonlóan az uniós alapjogi ügynökség is úgy látja: több okból is aggályos a Magyarországon nemrégiben elfogadott szabályozás.

Kérdéses, hogy az új törvény összhangban van-e a nemzetközi emberi jogi normákkal és az uniós joggal,

például a gyülekezési és az egyesülési szabadság vagy az EU négy alapszabadságának - a személyek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgásának - biztosítása terén - közölte Michael O'Flaherty, aki szerint a szabályozás a közügyekben való részvétel jogát is korlátozza.

Az igazgató hangsúlyozta, hogy bár a magyarországi fejlemények "a legfrissebbek és a legdrámaiabbak", a civil szervezetek (NGO) finanszírozásával kapcsolatban más uniós tagállamokban is vannak problémák.

Hozzátette: a "külföldről finanszírozott" címkét megkapó NGO-k gyanússá válnak, ami növeli a kockázatát, hogy fizikai támadás érje ezen szervezetek dolgozóit.

Az új magyar törvény értelmében az NGO-k kötelesek lesznek bejelenteni a bíróságon és feltüntetni a kiadványaikon, ha a külföldről származó támogatásuk egy évben elérte a 7,2 millió forintot.