Egyértelmű az új francia elnök szándéka abban, hogy tovább szeretné mélyíteni az eurózónát, ami egyúttal kijelölheti az unió új magját is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Feledy Botond. A külpolitikai elemző szerint ez egy alkupozíció felvetése a szeptember végi németországi választás nyertese számára.

„Ezért mondta azt Macron, hogy nem lesz olyan, hogy valaki ezeket a döntéseket blokkolni tudja. Ez egy nagyon fontos, Budapestről nézve pedig veszélyes szempont. Ez ugyanis azt jelenti, hogy ha lesz egy uniós kör – ami ha akar, akkor megy tovább az euró mentén –, és amihez

ha Lengyelország, Magyarország nem csatlakozik, akkor ez nagyon komoly gazdaságpolitikai kockázatokat jelent középtávon”

- vélte a külpolitikai elemző.

Ez egy történelmi lehetőség Magyarországnak – tette hozzá a Budapesti Corvinus Egyetem docense. Szűcs Anita úgy vélte, a közös pénz megerősítése az uniós tagállamok további szorosabb együttműködését feltételezheti.

„Az eurózóna kiterjesztése – aminek része a 3 százalékos költségvetési hiány betartása is – azt jelenti, hogy létrehozunk egy olyan kört, ahol a gazdasági együttműködés elmélyülésével egy hatékonyabb, akár igazságosabb társadalom felé is el lehet mozdulni” - tette hozzá Szűcs Anita.

A Franciaország-szakértő rámutatott: a fiskális unió azt eredményezheti, hogy a nemzeti költségvetéseket, így a gazdaságokat is harmonizálni kell.

„Mik az alternatívák? Azt csináljuk, amit magunk találunk ki, és esetleg Moszkvának eladunk hárommal több almát? Ebből azért még nem fog egyetlen közép-európai ország sem megélni.

Tehát nem sok alternatíva van ahhoz képest, mint hogy a legjobb pozícióba hozza magát ez a térség azzal, ha összefog. Lesz egy uniós tárgyalási folyamat, erre utalt Macron is. A lényeg az, hogy ennek a térségnek a saját érdekét kell képviselnie Berlinben, és adott esetben vele szemben is, de kompromisszumkészen” - fogalmazott Feledy Botond.

Szűcs Anita hozzátette: „Ennek azonban eldönthetjük a hogyanját. Mert ha a francia-német gazdaságban csupán a német gazdaság elindul és növekedni kezd pontosan azért, mert mi függünk tőle, ez mindenképpen a mi gazdasági térségünket is alakítja. El tudjuk azt dönteni, hogy alkalmazkodunk a német változásokhoz – hiszen ezer szállal függ össze a gazdaságunk –, vagy ha tagjai leszünk az intézményrendszernek, akkor esélyünk van arra, hogy valami hatással is legyünk a politikai folyamatokra”.

Mindkét szakértő megjegyezte, hogy Magyarországnak minél hamarabb csatlakoznia kell az eurózónához.

Komoly geopolitikai játszma kezdődhet Párizs és Moszkva között

Az új francia elnök programjában kiemelten szerepel az európai energiaunió megteremtése, bár azt egyelőre nem lehet tudni, hogy ez mit jelent – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Budapesti Corvinus Egyetem docense.

„A franciák számára a környezetbarát energiát az atomerőművek jelentik.

Tudom, hogy emiatt a németek és sokan a környezetvédők közül is a hajukat tépik. De a 2000-es évek elejétől Franciaország nettó áramexportőr lett. Tehát az, hogy mennyi áramot termel a saját atomerőműveiben, és hogy hogyan csinálnak ennek piacot, nem mindegy, ez központi kérdés. A 2008-as francia elnökségnél látszott az, hogy milyen prioritása van ennek. És azóta a környezetvédelem és a megújuló energia – aminek természetesen része az atomenergia francia szemmel – szorosan összekapcsolódik.” - fejtette ki Szűcs Anita.

Feledy Botond külpolitikai elemző emlékeztetett az amerikai atomerőmű-építő cég csődjére, ami némileg helyzetbe hozhatta Párizst.

„Egy versenytárs kiesett, így a relatív növekedés erősödhet.

Ha a Rosatommal történő versengés bevált, akkor ez azért egy komoly geopolitikai játszma része lehet”

- véli a külpolitikai szakértő.

Franciaországban 75 százalékos a nukleáris energia aránya a lakosság energiaellátásban, és az ország energiafüggetlenségét  19 atomerőmű biztosítja. A lakossági energiaellátásban a nukleáris energia arányának 50 százalékra kell csökkennie 2025-re a megújuló energiák arányának növelésével, ahogy azt egy 2015-ben elfogadott törvény előírja.