Manferd Weber, a párt elnökhelyettese, az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője a ZDF német országos köztelevíziónak a vasárnapi szavazás után azt mondta, hogy az uniós állam- és kormányfők április végén tartandó találkozóján át kell értékelni az EU és Törökország kapcsolatát. Mint mondta, komolyan meg kell vitatni azt az "élethazugságot", hogy Törökország az EU tagja lehet.

A CSU szerint le kell állítani a csatlakozási tárgyalásokat és le kell venni a napirendről a török uniós tagság ügyét.

A CSU testvérpártja, az Angela Merkel német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) részéről Elmar Brok EP-képviselő, a parlament külügyi bizottságának korábbi elnöke azt mondta, hogy nem szabad minden további nélkül megszakítani a csatlakozási folyamatot.

Viszont ha Recep Tayyip Erdogan török államfő beváltja az urnazárás után tett ígéretét, miszerint első dolga lesz gondoskodni a halálbüntetés visszaállításáról, akkor valóban le kell állítani a tárgyalásokat - tette hozzá Elmar Brok a Die Welt című lapnak nyilatkozva.

A török uniós tagság ügyét kezdettől fogva támogató koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) igyekeznek nem összekapcsolni az EU-tagság és az alkotmánymódosító népszavazás kérdését. Martin Schulz pártelnök-kancellár csupán annyit közölt a szavazás után, hogy a szoros végeredmény azt jelzi, "Erdogan nem egyenlő Törökországgal", Németországnak pedig továbbra is tennie kell azért, hogy érvényesüljenek az emberi jogok és a demokratikus elvek Törökországban.

A Die Welt kormányzati forrásai szerint a berlini vezetésben már jó előre elhatározták, hogy akármi is lesz a népszavazás kimenetele, visszafogottan reagálnak, hogy ne váltsanak ki olyan heves, konfliktus felé mutató reakciókat Ankara részéről, amelyek a népszavazási kampányt jellemezték.

Ezt alátámasztja Peter Altmaier kancelláriaminiszter vasárnap esti nyilatkozata, amely szerint a német szövetségi kormány majd csak a hivatalos végeredmények közzététele után vitatja meg a helyzetet. Egy szabad és demokratikus népszavazáson hozott döntést tiszteletben kell tartani, annak megítélése pedig a többi között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács jelentésétől függ, hogy valóban fair volt-e a referendum - mondta a CDU-s politikus az ARD köztelevíziónak.

A német sajtó első kommentárjai többnyire a szoros választási eredményre hívják fel a figyelmet. Például a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kiemelte, hogy Erdogan, Binali Yildirim miniszterelnök és "a rezsim sajtója" a kampányban terroristának bélyegezte mindazokat, akik elutasítják az elnök hatalmát szélesítő alkotmánymódosítást. Így adódik a kérdés, vajon mennyire lehet stabil egy nép csaknem 49 százaléknyi "+terroristával+", az pedig a kampány és az eredmény alapján igen bizonytalan, hogy az államfő be tudja-e váltani azt az ígéretet, hogy az új alkotmány erősíti majd az ország stabilitását - írta a FAZ.

Az ugyancsak konzervatív Die Welt szerint Recep Tayyip Erdogan számára "ez a győzelem egy vereség". A választási kampány jellegzetességeit áttekintve hozzátették: felmerül a kérdés, vajon milyen eredményt hozott volna a szavazás, ha méltányos, fair választási kampány zajlott volna le és nem lett volna rendkívüli állapot. Erdogan "minden valószínűség szerint drámai vereséget szenvedett volna" - áll a Die Welt kommentárjában, amely szerint a szoros választási eredmény azt jelzi, hogy az államfő nem az a mindenki által dicsőített vezető, akinek népe szabad kezet ad mindenben, "és soha nem is lesz az".

A baloldali Frankfurter Rundschau Pirruszi győzelem című kommentárjában hangsúlyozta, hogy

Törökország a népszavazás révén minden eddiginél megosztottabb lett,

és ugyan a választási eredmény alapján Recep Tayyip Erdogannak úgy tűnhet, elérte "életcélját", mégis nagy kérdés, hogy mennyire erősödik meg a referendum által. Félő, hogy még inkább elnyomó politikát folytat majd és még több erőszakot provokál tevékenységével, ez pedig "méreg a gazdaságnak, amelynek stabilitás kell az égetően szükséges külföldi beruházásokhoz".

Így a népszavazás pirruszi győzelemmel ér véget, amellyel "mindenki veszít: Erdogan, Törökország és a lakosság".

Törökország 1987-ben nyújtott be tagfelvételi kérelmet az EU-hoz. A csatlakozási tárgyalások 2005-ben megkezdődtek. A 35 fejezetből eddig egyet sikerült lezárni.