Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Állami alkalmazottakkal folytatódik a török tisztogatás

Elbocsátottak 15 726 állami alkalmazottat kedden Törökországban a július 15-i puccskísérletet követő tisztogatások keretében - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

Az intézkedés alapján a haderőtől 1988, a csendőrségtől 403, a rendőrségtől pedig 7586 embert menesztettek. Törökországban azonban még mindig legalább 350 ezer katona és 205 ezer rendőr teljesít szolgálatot. Elbocsátottak további 5749 köztisztviselőt, a legtöbbet, 2696 embert a belügyminisztériumtól és tagszervezeteitől.

Az érintettek a gyanú szerint kapcsolatban állnak az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatával. Ankara a terrorszervezetnek nyilvánított gülenista mozgalmat teszi felelőssé az államcsínykísérletért.

Ugyanakkor kedden visszavettek munkakörébe 157 korábban elbocsátott közalkalmazottat.

A keddi rendelet értelmében bezártak még 550 egyesületet, 19 magánkézben levő egészségügyi intézményt, valamint 9 sajtóorgánumot arra hivatkozva, hogy azok a nemzetbiztonságot veszélyeztető tevékenységet folytatnak.

A hatalomátvételi incidens után Törökországban rendkívüli állapotot vezettek be, amelynek értelmében a kormány törvényerejű rendeletekkel irányít.

Recep Tayyip Erdogan török elnök korábban azt mondta: a rendkívüli állapot fenntartása Törökország hasznára válik, mert időre van szükség a terrorista csoportok fenyegetésének megszüntetéséhez.

A feltételezett összeesküvők és támogatóik ellen indított átfogó vizsgálatok a haderő mellett - ahol a tábornoki kar mintegy 40 százalékát menesztették - főként a rendőrséget, a csendőrséget, a parti őrséget, az igazságügyet, az oktatást, az egészségügyet és a médiát érintik.

Ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek szerint a hatalom arra használja fel a helyzetet, hogy ne csak az összeesküvőkkel és támogatóikkal számoljon le, hanem mindenkivel - köztük ellenzéki újságírókkal és kurd politikusokkal -, aki az övétől eltérő véleményt hangoztat.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×