Infostart.hu
eur:
379.7
usd:
321.89
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid

Harckocsikat indított Törökország az iraki határhoz

További harckocsikat és munkagépeket indított kedden a török haderő az iraki határhoz, a főként kurdok lakta délkelet-törökországi Sirnak tartomány Silopi körzetébe - jelentette a Dogan török hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szombaton úgy fogalmazott, hogy Törökország megerősített katonai jelenléte az iraki határnál jelzés értékű lesz azon síita fegyveresek számára, akik az iraki Tal-Afar város felszabadítására törekednek az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet uralma alól. A területen jelentős számú türkmén lakosság él, amely történelmi és kulturális kapcsolatokat ápol Törökországgal. Bár a türkmének egy része az iszlám síita ágához tartozik, de szunniták is vannak közöttük, emiatt Ankara egy esetleges etnikai és felekezeti támadástól tart. Tal-Afar mintegy 85 kilométerre délre fekszik a török-iraki határtól. A Törökországgal szemközti iraki területek mind a Maszúd Barzani vezette Kurd Regionális Kormányzat fennhatósága alatt állnak, amellyel Ankarának jó a viszonya.

A harckocsi-szállítmány indulását követően Erdogan és Binali Yildirim török miniszterelnök rendkívüli találkozó keretében egyeztetett Ankarában, ami előzetesen nem szerepelt a keddi napirendjükben.

Észak-Irakban jelenleg átfogó nemzetközi hadművelet zajlik az IÁ kiűzésére Moszulból, amely kapcsán meglehetősen heves szóváltás alakult ki az utóbbi hetekben a török, illetve az iraki vezetés között. A beavatkozást az Egyesült Államok és az iraki kormányerők irányítják. Törökország ragaszkodott ugyan a részvételhez és azt állította, hogy tüzérségével, valamint légierejével csatlakozott az offenzívához, de Bagdad cáfolta ezeket. A török vezetés aggodalmát fejezte ki továbbá amiatt, hogy az iraki kormányerők síita fegyveresei tisztogatást tervezhetnek a többségében szunnita térségben. Bagdad ugyanakkor azt nehezményezi, hogy a Moszul közelében található Basika táborban török katonák állomásoznak, ami az iraki kormány szerint sérti az ország szuverenitását.

Az első török páncélosok Moszul ostromának október 17-ei kezdete előtt érkeztek az iraki határon fekvő Habur átkelőhelyhez.

Fikri Isik török védelmi miniszter az a Haber török hírtelevíziónak az újabb harckocsi-szállítmányra vonatkozóan azt nyilatkozta, hogy Törökországnak minden eshetőségre előre fel kell készülnie. Mint fogalmazott: a délkeleti határ megerősítése a terrorizmus elleni küzdelemmel és az iraki konfliktus fejleményeivel áll összefüggésben.

Sirnak tartomány a terrorszervezetként kezelt Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szeparatista lázadói ellen folytatott török katonai beavatkozás egyik fő helyszíne. Ráadásul a PKK a török-iraki határtól 105 kilométerre délnyugatra található iraki Szindzsár város környékén is készül megvetni a lábát a keletebbre fekvő Kandil-hegység után.

Isik kijelentette: Törökországnak nem kötelessége saját határai mögött várakoznia és megteheti a szükséges lépéseket. A védelmi tárca vezetője ráadásul felvetette, hogy a Moszul melletti Basikába is további csapatokat küldhetnek, ha kell.

Az interjúban azt is jelezte, hogy Törökország 24 darab új F-35-ös lopakodó vadászbombázó beszerzésére készül az Egyesült Államoktól.

Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×