A hétfőn Lipcsében elfogott Dzsaber al-Bakr merényletet akart elkövetni a neki védelmet nyújtó ország ellen, és ugyan még nem ismert, hogy miként radikalizálódott és az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet küldte-e Németországba, de a hatóságok szerint tervezett támadása mindenképpen az IÁ "kontextusában" vizsgálandó - emelte ki a hírportál szerzője, rámutatva: az ügy ismét rávilágít arra, hogy a Németországba vagy Európába érkezett százezrek között "potenciális terroristák" is vannak.

Erre számos példa akad - tett hozzá, felidézve, hogy nemrégiben egy Schlswig-Holstein tartományi menekültszálláson feltételezett IÁ-tagokat vettek őrizetbe, a júliusi ansbachi merénylet elkövetője Németországban nyújtott be menedékkérelmet, menekültként érkezett a júliusi würzburgi terrortámadás elkövetője, és a tavaly novemberi párizsi merényletsorozat elkövetői közül is többen a menedékkérők között, a balkáni útvonalon jutottak be Európába.

Mindennek következtében a nemzetbiztonsági szerveknek felül kellett vizsgálniuk azon megítélésüket, hogy az IÁ valószínűleg nem használja a menekültútvonalakat terroristák becsempészésére. Németországban így ismét előkerült az a vita, hogy miként lehet megakadályozni, hogy a terrorkockázat tovább növekedjék a menekültek tömeges beáramlása révén. A jobboldali bajor CSU például sürgeti, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok jobban világítsák át a menedékkérőket, vagy pedig tegyék teljes körűvé a biztonsági átvilágítást a menedékjogi eljárásban. A CSU ezzel felhívja a figyelmet egy hiányosságra, arra, hogy 2015-ben sokan számos különböző személyazonossággal regisztrálták magukat, amint haladtak előre Európa felé. Ez pedig nem lett volna lehetséges, ha a titkosszolgálatok megfelelően működnek együtt hazai nemzetközi szinten egyaránt.

Azonban még ha teljes körűen át is világítanak valakit, nem biztos, hogy ki tudják szűrni a szélsőségeseket vagy a kockázatot jelentő személyeket. ezt a problémát jelzi, hogy Dzsaber al-Bakr is érvényes útlevéllel érkezett Németországba.

A német hatóságok tehát a beutazó menedékkérők közül csak akkor tudják kiszűrni a szélsőségeseket, ha azok már benne vannak a rendszerben, vagyis ha már feltűntek a titkosszolgálatoknak, vagy kapcsolatba hozhatók más szélsőségesekkel.

A szélsőséges beállítottságot a menekültügyi eljárás során is ki lehet szűrni, például a szíriai menedékkérőknek 2015-ben írásban kellett megindokolniuk menedékkérelmük okát, majd egy meghallgatáson is részt kellett venniük. Aki viszont "ügyesen hazudik" azzal kapcsolatban, hogy melyik oldalon harcolt, átmegy a rendszeren - emelte ki a Spiegel Online

A szövetségi bűnügyi hivatalhoz (BKA) eddig 445 menekültről jutott el információ arról, hogy terrorista szervezeteket támogathatnak. A legtöbb esetben nem bizonyult megalapozottnak a gyanú. Azonban a BKA 80 esetben eljárást indított, ami négyszeres növekedés az év elejéhez képest.

Mindennek alapján megállapítható, hogy magukat menekültnek kiadó személyek is hozzájárulnak a terrorfenyegetettséghez Németországban. De nem csak ők: jelenleg 500 iszlamista, kockázatot jelentő személyt tartanak számon az országban, akik terrorcselekményt követhetnek el. A terror viszont nem a menekülthullámmal érkezett Európába. Például a Charlie Hebdo francia szatirikus lap párizsi szerkesztősége elleni támadást vagy a koppenhágai merényletet az adott országban nevelkedett terroristák követték el.

Az iszalmista terrorszervezetek tehát egyáltalán nem szorulnának rá arra, hogy a menekültek útvonalain csempésszenek be merénylőket, de amint Dzsaber al-Bakr esete jelzi, ez is egy lehetőség. Lehetőség arra is, hogy lejárassák, hiteltelenítsék a menekülteket.

Azonban mindazok számára, akik úgy érzik, a fejlemények alátámasztják általánosító ítéleteiket, érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy szíriaiak voltak azok a férfiak is, akiknek köszönhetően el lehetett fogni Dzsaber al-Bakrt - írta a Spiegel Online.