Az "Európa menekültjei és migránsai" címet viselő tanulmány rámutatott, hogy a látványos eredmények ellenére a menekültválságra adott európai válaszok nem oldották meg teljesen a problémát, csak a szőnyeg alá söpörték azt.

Az ODI adatai szerint ez abból is látható, hogy a menedékkérők aránya felcserélődött: míg 2015-ben a menedékkérelmek 65 százalékát nyilvános úton érkezett, regisztrált emberek adták be, és csak 35 százalék volt a rejtett útvonalon érkezők aránya, 2016-ban a kérelmek 40 százaléka származik a hagyományos útvonalon érkezett migránsoktól, 60 százaléka pedig a rejtett migráció eredménye.

A rejtett úton - autók csomagterében vagy repülőgépen hamis papírokkal - érkező egyre több ember miatt a megszokott balkáni és földközi-tengeri útvonalat használó migránsok számának látványos csökkenése nem jár együtt a menedékkérők számának drasztikus zuhanásával. Míg a várakozások szerint idén már csak 330 ezer migráns érkezik Európába szemben a tavalyi 1,1 millióval, a menedékkérők száma 2016-ban várhatóan eléri a 890 ezret, míg 2015-ben 1,7 millió volt. Azaz míg a migránsok száma csupán a 30 százaléka a tavalyinak, a menedékkérők száma alig 50 százalékkal csökkent.

Eközben az ODI óvatos becslései szerint Európa 2014 és 2016 között 1,7 milliárd eurót (527 milliárd forintot) költött kerítésekre és határellenőrzésre, amelyek a rejtett költségek - turizmus, kereskedelem volumenének csökkenése - akár további 1,4 trillió euró (434 trillió forint) kiesést jelenthetnek a közösségnek. Emellett Európa 2014 decembere óta 15,3 milliárd eurót (4743 milliárd forintot) osztott szét bilaterális egyezmények keretében a válságrégiókban és szomszédságukban.

Az ODI szerint a migránsok elrettentése helyett inkább a tömeg hatékony menedzselésére kellene koncentrálni, amelyet az érkezők koordinálását középpontba helyező, nemzetközi összefogást feltételező közép- és hosszú távú elképzelések jelenthetik.