Az Európa és Ázsia határán fekvő nagyterületű ország az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezetnek, illetve a kurd gerilláknak tulajdonított erőszakcselekmények miatt tulajdonképpen 2015 óta a világsajtó címlapján szerepel. Idén júniusban az isztambuli Atatürk repülőtéren magát felrobbantó, 47 emberéletet kioltó öngyilkos merénylőről, júliusban a puccskísérletben részt vevő, őrizetbe vett tábornokok duzzadt arcáról, augusztusban pedig egy gaziantepi kurd lakodalomban 55 emberéletet követelő robbanás lepedőbe burkolt gyermek áldozatairól és a Szíriában előrenyomuló török harckocsikról készült képek mind-mind arról tanúskodnak: Törökországban véres volt nyár. Az isztambuli és gaziantepi merényletet az IÁ számlájára írták. A július 15. puccskísérlet azonban mindkettőnél véresebb volt: 274 ember halt meg, és korábban sosem látott méretű tisztogatás következett.

Ahmet Insel, a Cumhurriyet című török napilap publicistája szerint nagyon súlyos károkat okoztak a merényletek, az összetűzések, a puccs. "Ha annak a századrésze, ami Törökországban történt, Franciaországot érte volna, már sokkos állapotban volna az ország" - mondta.

"Ha az államcsíny sikerült volna, polgárháború tört volna ki, ami Törökország végét jelentené" - vélte Bayram Balci, a Nemzetközi Kutatások Központja (CERI) nevű párizsi agytröszt kutatója.

Észak-Szíriában a török harckocsik és F-16 harci gépek részvételével az IÁ elűzésére indított, villámhadjáratnak szánt beavatkozás immár második hetébe lépett.

Az amúgy is összetett konfliktus fellobbanásával, illetve a törökök belesüppedésével kapcsolatos félelmek igencsak valóságosak.

"Szíriába menni erőt felmutatni nem lehet rögtönözve. Ez nagyon kockázatos" - mondta Dorothée Schmid, a Nemzetközi Kapcsolatok Francia Intézete (IFRI) munkatársa, aki a török vezetés "mentális elszigeteltségének egyfajta tünetéről" beszélt.

Ennek a súlyos helyzetnek szürrealista színezetet adnak az egyre az "új Törökországról" álmodozó Recep Tayyip Erdogan elnökről készült fotók, aki hol egy gigamecsetet, hol egy Boszporuszon átívelő látványos hidat avat fel.

"Véres nyár volt ez" - hangsúlyozta Bayram Balci, aki szerint "a kudarcba fulladt puccskísérlet és a szíriai török beavatkozás miatt nem is várható megnyugvás". A kutató nem sok optimizmusra okot adó jelet lát.

Ahmet Insel két sötét pontot lát a jövőre nézve: a kurdokkal való konfliktust és az IÁ dzsihadistái elleni harcot. A kurd kérdésben a véres konfliktus súlyosbodása miatt "rákos daganattá váló sebet" láttunk. "A kurdok és a törökök közötti neheztelés csak egyre súlyosbodni fog, ez időzített bomba" - figyelmeztetett az újságíró.

Dorothée Schmid szerint "a szíriai beavatkozás után várható, hogy az (eddig a délkeleti térségben megnyilvánuló) kurd erőszak kiterjed az eddig érintetlen területekre is, több merénylet lesz Törökország nyugati részében is".

A Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) "immár feltehetően a városokban is támadni fog".

Ami az Iszlám Államot illeti, szíriai felszámolása "a törökországi alvó sejtek" aktivizálódását válthatja ki, aminek következtében "merényletek hosszú időszaka vár az országra" - figyelmeztetett Ahmet Insel.

"Erdogan kézben tartja a kormányrudat, de az erősen rezeg. Maga sem tudja, hova tart" - vélte Ahmet Insel, aki szerint az elnök "politikája mindig a körülményektől függ, egyfajta hiperreaktivitás".

Schmid asszony szerint Erdogannak "a puccskísérletet követő bosszúja és a szíriai erőfitogtatás nem stabilizációs stratégia, sem pedig az ország fejlesztésére irányuló stratégia".

Ankara fél egy újabb puccstól és a bizonytalanságtól. "Azt kell látnunk, hogy a rendszer egyre inkább tekintélyelvű lesz" - így Bayram Balci. "A tekintélyelvűséget a regionális összefüggések is táplálják". "A szíriai helyzet rosszabbodása igencsak kedvezőtlen hatást gyakorol Törökországra" - mondta végezetül a kutató.