Mindkét skandináv ország arra törekszik, hogy megelőzze a menedékkérők tavalyi rekordszámú beáramlásának a megismétlődését, megnyugtatva ugyanakkor saját állampolgárait, hogy emiatt nem kell tartaniuk a jóléti állam által biztosított életszínvonaluk romlásától.

A legutóbb bevezetett jogszabályi szigorítások eredményeként már eleve csökkent az e két országra nehezedő migrációs nyomás. A dán parlament az év elején az ellenzéki szociáldemokraták támogatásával megszavazta a menekültjogi törvény módosítását a kisebbségben kormányzó jobbközép kormány javaslatára.

A módosítások bevallott célja, hogy Dánia kevésbé legyen vonzó a menedékjogi kérelemért folyamodók számára. A törvény szerint a hatóságok elkobozhatják a 10 ezer dán koronát (1340 eurót) meghaladó készpénzt és az ennél nagyobb értékű vagyontárgyakat, megszigorítják a családegyesítés feltételeit (az eljárás idejét egyről három évre emelték), és rövidítik a tartózkodási engedélyek időtartamát. E korlátozások révén már eddig is megcsappant a menedékkérelmek száma: tavaly még 21 300, az idei esztendő első hét hónapjában viszont már csak 5305 volt.

A szigorítás azonban itt még nem ért véget. Koppenhágában kedden bejelentették: olyan törvényt fognak kidolgozni, amely felhatalmazza a rendőrséget arra, hogy válságos időben a menedékkérőket már a határon visszafordítsák.

Svédországban is új szabályozás lépett életbe július 20-án. Ennek értelmében a hatóságok a következő három évben csak ideiglenes tartózkodási engedélyeket adhatnak ki a menekülteknek, illetve a családegyesítést is korlátozzák. A szigorítás mindazokra vonatkozik, akik 2015. november 24-ét követően adták be menedékkérelmüket Svédországban (kivételt képeznek az uniós tagállamok között kvóták alapján elosztott menedékkérők). Emberjogi szervezetek élesen bírálták az új menekültügyi szabályozást.

A 9,8 milliós Svédország tavaly 163 ezer menekültet fogadott be, a lakosság számához viszonyítva a legtöbbet. Ylva Johansson munkaügyi miniszter ugyanakkor nemrég méltatlankodva szólt az "aránytalanságokról", panaszolva, hogy tavaly Svédországnak kellett befogadnia az Európai Unió területére szülők kísérete nélkül beutazó kiskorúak negyven százalékát. A svéd balközép kormány kedden kilátásba helyezte, hogy csökkenti a szülők nélkül érkező kiskorúak ellátására a helyhatósági szerveknek nyújtott anyagi támogatást.