Bár múlt héten Vlagyimir Putyin orosz elnök lemondta a kelet-ukrajnai válság rendezéséről egyezkedő "normandiai négyek" - Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország - következő, szeptemberre tervezett tanácskozását, sőt az orosz miniszterelnök az orosz-ukrán diplomáciai kapcsolatok megszakítását sem zárta ki, Valerij Ljahov, a budapesti orosz nagykövetség követtanácsosa az InfoRádiónak nyilatkozva látott még esélyt a tárgyalásra.

"Az orosz fél következetesen érvel az Ukrajna keleti részében folyó konfliktus békés rendezése és a minszki megállapodás teljes körű betartása mellett."

Hasonlóan nyilatkozott múlt héten Liubov Nepop budapesti ukrán nagykövet.

"A minszki megállapodás az egyetlen út a békés megoldáshoz és ezt nem lehet felmondani, hiába mondhatjuk, hogy nincs nagy eredmény a végrehajtásában."

Az orosz-ukrán konfliktus az elmúlt héten éleződött ki ismét. Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal vádolta meg Kijevet, hogy terrorista taktikákkal próbál új konfliktust provokálni és igyekszik destabilizálni a 2014-ben annektált Krím-félszigetet. Valerij Ljahov-ot hallják.

"Vannak nálunk megcáfolhatatlan bizonyítékok, hogy a Krímben egy divíziós cselekményről van szó, amelyiket Ukrajna honvédelmi minisztériuma felderítő főosztálya már régen tervezte és készen állunk ezeket közzé tenni."

A budapesti ukrán nagykövet azonban ezt korábbi nyilatkozatában tagadta.

"Itt egy hamis vádról van szó, aminek csak egy a célja, hogy tovább élesítse még a feszültséget és esetleges hivatalos okot teremtsen meg az Ukrajna elleni orosz agresszió szélesítéséhez."

Valerij Ljahov hangsúlyozta, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat már ukrán ügynököket is elfogott a Krímben, kettejük már beismerő vallomást is tett, Liubov Nepop azonban ennek valóságtartalmát is cáfolta, állítva, hogy Ukrajna a békés rendezésben érdekelt.

Oroszország sajtóhírek szerint nagyobb létszámú és korszerűbb felszereléssel ellátott erőket telepített nemrég az ukrán határra a Krím félsziget mentén. Az orosz követtanácsos kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy az új alakulatok célja, az – álláspontja szerint népszavazás nyomán – elcsatolt félsziget és az egész ország védelmének biztosítása, amely minden szuverén állam joga, az átcsoportosítás pedig nincs összefüggésben a konfliktus kiéleződésével. Ennek ellenére az ukrán elnök múlt héten a legmagasabb harckészültségi fokozatot rendelte el a Krím és a szakadárok uralta Donyec-medencei területek közelében állomásoztatott összes ukrán katonai egységnél.

A beszélgetéskor Ukrajna budapesti nagykövete az Oroszországgal szembeni, míg az orosz követtanácsos az Ukrajnával szembeni nemzetközi nyomás erősödésében bízott.