„Az Egyesült Királyság kimondta, hogy kilép az Európai Unióból, így a játékszabályokat újra kell szabni” - mondta Nagy Katalin.

„A feltételek újratárgyalása egy kétéves folyamat. Ha két évig nem lehet tudni, hogy milyen együttműködési modell fog kialakulni az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, az nagyon elbizonytalaníthatja a befektetőket, és elmehetnek máshova. Jó esetben az Európai Unió felé orientálódnak, ami generálhat növekedést az Európai Unióban, de mondhatják azt is, hogy inkább más területekre mennek” - vázolta a problémát a Kopint Tárki vezető kutatója.

„Most csak annyit lehet mondani, hogy borzasztó nagy a bizonytalanság, és ez csak fokozódni fog. Nem véletlen, hogy az Európai Unió részéről követelik, hogy nagyon határozottan mondják ki a britek, hogy elkezdik a kilépési tárgyalásokat, hogy valamiféle stabilitást hozzanak a rendszerbe. De tulajdonképpen senki nem tudja, hogy mi lesz ennek a vége – ez pedig mind politikai, mind pedig gazdasági instabilitást jelent” - hangsúlyozta Nagy Katalin.

Elmondta: mindenki leginkább arra számít, hogy valamiféle norvég, svájci megoldás születik, aminek a keretében az Egyesült Királyság megmarad az európai gazdasági térség része, valamennyit befizet a közös költségvetésbe, ugyanakkor semmiféle beleszólási lehetősége nem lesz az EU döntési folyamataiba.

„Ez nem biztos, hogy tetszeni fog azoknak a választóknak, akik a Brexitet megszavazták. Hiszen az Egyesült Királyság az egyik legnagyobb nettó befizető volt, és ők nem azt akarják, hogy továbbra is fizessen be a közös költségvetésbe” - véli a Kopint Tárki vezető kutatója.