Könnyebben juthatnak európai vízumhoz polgáraik, részesülhetnek egy 62 milliárd eurós befektetési alapból és kereskedelmi könnyítésekre is számíthatnak. Ezt ígéri Brüsszel több afrikai és közel-keleti országnak.

Cserébe viszont az unió elvárja, hogy partnerei megfékezzék az Európába irányuló menekült- és migránsáradatot.

A brüsszeli bizottság kedden ismertette migrációs tervét, amely hasonlít arra az egyezményre, amit Törökországgal kötött.

Ami azonban Törökországgal sikerült, nem biztos, hogy sikerül máshol is – egyrészt a költségek, másrészt a korrupt vagy tekintélyelvű érintett kormányok miatt – figyelmeztetett a Financial Times.

Azok az országok, amelyek hajlandók együttműködni Brüsszellel és visszafogni a migránsokat és menekülteket, többféle előnyhöz juthatnak. Attól függően, hogy mennyire lelkesen tesznek Brüsszel kedvére, részesedhetnek a már említett 62 milliárd eurós befektetési alapból.

„A pénzt annak alapján ítéljük oda, hogy mennyire hajlandók az egyes országok együttműködni velünk” – ismerte el egy uniós illetékes. Az együttműködésen pedig az elvándorlás megfékezését és az Európába illegálisan bejutott migránsok visszavételét értette.

Az érintett közel-keleti és afrikai államok – együttműködésük esetén – lazább vízumszabályokra és rugalmasabb uniós álláspontra számíthatnak a kereskedelmi tárgyalások során – tette hozzá a gazdasági lap.

Az FT azt is megjegyzi, hogy ezentúl, például Nigériának sokkal nagyobb hajlandóságot kell mutatnia az Európába illegálisan bejutott migránsok visszafogadására. Egyelőre eddig csak az ilyen migránsok 40 százalékát fogadják vissza.

Az EU-ból kevés embert toloncolnak ki, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy az illegálisan belépettek maradhatnak.

A bizottság csendben feladta azt a tervét, hogy Líbiában és Tunéziában a migránsok kérelmeit feldolgozó, előretolt központokat hozzanak létre.

A támogatási terv ellentmondásos és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke megjegyezte: akár „zsarolhatják” is az uniót.

A múlt hónapban például a migrációs útvonalon fekvő Niger extra 1 milliárd eurót kért, hogy megállítsa a területén áthaladó és Európába tartó embereket.

Brüsszel emellett kiterjesztheti úgynevezett „kékkártya” programját, amely magasan képzett, nem európai szakembereknek lehetővé teszi, hogy az unióban dolgozzanak.