Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 8. vasárnap Zsombor

A párizsi merényletek egyik fő gyanúsítottat fogták el Brüsszelben

Mohamed Abrini, a párizsi terrortámadások egyik fő gyanúsítottja az a férfi, akit pénteken fogtak el Brüsszel Anderlecht nevű negyedében - erősítette meg Thierry Werts, a belga szövetségi ügyészség szóvivője péntek este.

Werts elmondta, Abrinit egy bevásárlóközpontban fogták el két társával együtt. A másik két ember személyazonosságáról nem árult el további részleteket. Mohamed Abrinit azzal gyanúsítják, hogy a tavaly novemberi, 130 halálos áldozatot követelő párizsi merényletek egyik kitervelőjének, Salah Abdeslamnak a bűntársa volt.

Hozzátette: az viszont még nem egyértelmű, hogy Abrini lenne az a "sapkás ember", akit a Brüsszelben elkövetett merényletekkel összefüggésben keresnek.

Ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy Abrini DNS-ét nemcsak abban az autóban találták meg, amelyet a merénylők a novemberben elkövetett párizsi robbantásokhoz használtak, hanem két, Brüsszel Schaerbeek nevű negyedében található lakásban is a párizsi és a brüsszeli terrortámadásokkal összefüggésben tartott házkutatások alkalmával.

Ő volt az, akit a hatóságok Salah Abdeslam társaságában láttak 2015. november 11-én este a Párizsba vezető autópálya egyik benzinkútjánál - mondta a szóvivő.

Elmondta azt is, hogy a vizsgálatok jelenlegi állása szerint Mohamed Abrini és Salah Abdeslam voltak azok, akik a Párizshoz közeli Alfortville-ben lakást béreltek közvetlenül a terrortámadásokat megelőzően. Ebben a lakásban tartózkodtak a párizsi merényletek elkövetői - tette hozzá.

Thierry Werts megerősítette, hogy még egy embert elfogtak pénteken a Brüsszelben elkövetett merényletekkel összefüggésben. Őt a Maelbeek metróállomásban önmagát felrobbantó Khalid el-Bakraoui társaságában látták. A hatóságok a gyanúsítottat Osama Krayemként azonosították.

Vele kapcsolatban az ügyészség szóvivője elmondta, hogy 2015 októberében egy Salah Abdeslam által bérelt autóval a németországi Ulmból hozták Belgiumba. Hozzátette: ő volt az, akit egy áruház belső kamerarendszere rögzített, miközben a repülőtéren elkövetett robbantásos merényleteknél használt táskákat vásárolta meg.

Thierry Werts arról tájékoztatott, hogy francia rendőrök is érkeztek Brüsszelbe, akik bekapcsolódtak a terrortámadásokkal kapcsolatos nyomozásokba. A vizsgálat folytatódik, amelynek érdekében további részleteket nem árult el a szövetségi ügyészség szóvivője.

A belga szövetségi ügyészség egy nappal korábban tett közzé felhívást a harmadik repülőtéri merénylő kézre kerítése ügyében. Eric Van der Sypt, a vádhatóság szóvivője elmondta, hogy a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren végrehajtott robbantásokat elkövető háromfős terrorcsoport sötét kalapot és világos felöltőt viselő tagja gyalog menekült el a helyszínről. Kamerafelvételek bizonyítják, hogy a férfi reggel 7 óra 58 perckor lépett ki a terminálból, először elsétált Zaventembe, majd onnan a belga főváros Schaerbeek nevű negyedébe, ahol 9 óra 50 perckor nyoma veszett.

Címlapról ajánljuk
A krakkói lövöldöző először a szüleit és a testvérét gyilkolta meg

A krakkói lövöldöző először a szüleit és a testvérét gyilkolta meg

A lengyel rendőrség megerősítette, hogy a krakkói lövöldöző szüleit és testvérét találták holtan az elkövető otthonában.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Mi lehet a NER-es cégek jövője: bedöntés vagy átvétel?

Mi lehet a NER-es cégek jövője: bedöntés vagy átvétel?

A politikai kapcsolatok révén megerősödött vállalatok sorsáról nem lehet egységesen dönteni. A korábbi jogsértések feltárása, a közvagyon visszaszerzése és a működő gazdasági kapacitások megőrzése nem feltétlenül egymást kizáró célok, de azt látni kell, hogy a NER-es cégvagyon jelentős része nem visszaszerezhető, mert egyszerűen elolvad. A kérdés az, hogy mi legyen a többivel, és annak kezelésében milyen társadalmi célokat preferáljon a kormány: a vagyon visszaszerzését, vagy a cégek további működését? Fontos társadalmi érdek, hogy a vagyon, speciális eszköztár, tudás, tapasztalat egyben maradjon. Ez olyan, mint a fa, nem lehet 10 éveset ültetni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×