Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
331.81
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián

Választási fogás a szieszta megszüntetése Spanyolországban?

Politikai üzenetként értelmezhető, hogy a spanyol ügyvezető miniszterelnök megszüntetné országában a sziesztát, ám az InfoRádió által kérdezett szakértő szerint a kormányfő bejelentése nem változtat érdemben a pártok közötti erőviszonyokon.

A decemberi spanyolországi választásokon egyik párt sem szerzett abszolút többséget és azóta, a voksoláson győztes konzervatív Néppártnak és a legerősebb ellenzéki pártnak, a spanyol szocialistáknak sem sikerült kormányt alakítaniuk. A szocialisták eddig csak a liberális Ciudadanost tudták maguk mellé állítani, a Katalónia önrendelkezéséért küzdő Podemos ellenzi paktumukat, abszolút többsége a képviselőházban azonban csak a három pártnak együtt lenne.

Ha tehát e három baloldali párt nem állapodik meg és a szocialisták a Spanyolországban hagyomány nélküli nagykoalícióban sem kívánnak kormányozni a konzervatív Néppárttal, várhatóan május 2-án VI. Fülöp király feloszlatja a képviselőházat és a szenátust és június 26-ára kiírja az előrehozott választásokat. Ebben a kontextusban értelmezhető a hivatalban maradt, megbízott miniszterelnök, a néppárti Mariano Rajoy legutóbbi bejelentése a szieszta megszüntetéséről.

„Úgy gondolom, hogy ebben a helyzetben a szieszta megszüntetésének híre csak egy átmeneti, népszerűséget növelő bejelentés, de érdemben nem fogja módosítani a politikai erőviszonyokat a néppárt javára” - mondta Domonkos Endre, a Budapesti Gazdasági Főiskola docense.

 A Rajoy bejelentéséről szóló sajtóhírek szerint a kormányfő a szieszta megszüntetésével hangolná össze a spanyol munkaórákat a többi uniós tagállaméval, elvéve a spanyol munkavállalók 3 órás ebéd és pihenőszünetét, ám előbbre hozva a hivatali munkaidő befejezését. Emellett a megbízott miniszterelnök visszaállítaná országában a greenwich-i időzónát, mivel a spanyolok csak 1942 óta, Franko tábornok döntése nyomán igazítják óráikat Németországhoz.

Az intézkedések célja részben a termelékenység növelése, ám a spanyol gazdaságpolitikának jelenleg nagyon szűk a mozgástere – mutatott rá Domonkos Endre.

„Az idén mintegy 4,2 százalékos volt a költségvetési hiány, a bruttó államadósság GDP-arányosan 100 százalékos, tehát lényegében jóléti szociális intézkedéseket növelő kiadásokat a költségvetés nem tud elviselni, ugye 2009 áprilisa óta Spanyolország túlzottdeficit-eljárás alatt áll.”

Így vesz át tehát a spanyol kormányzást, bárki is alakít kabinetet a következő időszakban. 1976 óta egyébként – Spanyolország legújabb kori történetében – még nem kellett előrehozott választásokat tartani az országban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Szakértő az iráni utódlásról: Ali Hamenei „reformernek” számított

Mi lesz Iránban, ha az amerikai–izraeli támadások nem érnek el rezsimváltást? Hogy zajlik az utódlás? „Az iráni állam berendezkedésének vannak demokratikus elemei, a legfőbb vezetőt például a szakértők gyűlése választja meg, annak tagjait pedig a nép választja” – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel–Kelet-szakértő.

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×