Az államtitkár kijelentette: az átköltöztetések már áprilisban megkezdődnek, és 2017 szeptemberéig tartanak. Hozzátette, hogy átlagban havonta 40-50 migráns érkezik majd Szlovéniába - reményeik szerint családok -, akik menekültközpontokban lesznek elhelyezve.

Az 576 főn túl az idén 20 menekültet is fogad Szlovénia a harmadik világból közvetlen átköltöztetéssel. Míg az 576 fő nem rendelkezik menedékjoggal, és kérelmüket Olaszországban és Görögországban nyújtották be, addig az állandó tartózkodásra Szlovéniába érkező 20 főnek már van menekültstátusa - hangsúlyozta.

Sefic arról is beszélt, hogy Olaszország és Görögország maga dönti el, kit küld Szlovéniába, ugyanakkor Szlovénia minden menekültet biztonsági ellenőrzésnek vet alá, és amennyiben úgy ítéli meg, fenntartással élhet a befogadással szemben.

Szlovéniának nagy kihívást jelent, hogy megfelelő tolmácsokat biztosítson a menedékkérelmek elbírálásához, hiszen a migránsok számos országból érkeznek, például Szíriából, Irakból, Eritreából és a Közép-afrikai Köztársaságból - jelezte az államtitkár.

Sefic kifejtette, hogy azok, akik megkapják a menedékjogot Szlovéniában, "integrációs otthonokba" kerülnek Ljubljanában vagy Mariborban, és integrációs programokban kell részt venniük, ami egy évig tart. Öt évig részesülnek szociális juttatásokban, és minden segítséget megkapnak az államtól - mondta, hozzátéve: "öt év után ugyanakkor elvárjuk, hogy önállóan el tudják tartani magukat".

Az Európai Unió bel- és igazságügyi tanácsa még szeptember 22-én minősített többséggel döntött arról, hogy Görögországból és Olaszországból 160 ezer menedékkérőt telepítenek át az EU más tagállamaiba a szükséges menekültügyi eljárás lefolytatására. Szlovénia megszavazta a döntést, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Románia ellenezte, később Budapest és Pozsony az Európai Bíróságon meg is támadta a menekültkvótára vonatkozó rendeletet.