Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szerbiai képviselete szerint ugyanakkor Szerbiában közel ezren, Macedóniában pedig mintegy 1500-an vannak még, akik ezekben az országokban rekedhetnek az új tiltások miatt.

Szlovénia éjféltől szigorított az illegális bevándorlók beengedésének szabályain, és csak azokat a migránsokat engedi be, akik érvényes útlevéllel és vízummal rendelkeznek, menedéket kérnének Szlovéniában, vagy akik "humanitárius okokból" menekülnek az országba. Belgrád pedig bejelentette, hogy ezentúl hasonló korlátozásokat léptet életbe Macedóniával és a Bulgáriával közös határán, mert - a belügyminisztérium megfogalmazás szerint - Belgrád nem engedheti meg, hogy a migránsok "befogadóközpontjává" váljon, de minden lépést egyeztetnek az Európai Unióval.

A szigorítások gyakorlatilag azt jelentik, hogy lezárult a nyugat-balkáni migránsútvonal, a bevándorlóknak ugyanis általában nincsenek dokumentumaik, de ha esetleg egyeseknél lenne is útlevél, érvényes vízumot nem tudnak szerezni, emellett pedig - az utóbbi fél év tapasztalatai alapján - menedéket sem kérnének Szerbiában, Horvátországban vagy Szlovéniában.

Az Európai Unió és Törökország közötti hétfői brüsszeli csúcson ugyan nem hangzott el hivatalos bejelentés a nyugat-balkáni migránsútvonal lezárásáról, de a korlátozások arra utalnak, hogy mégis vége a Törökországon, Görögországon, Macedónián és Szerbián át Európába irányuló migrációnak. Egyes beszámolók szerint az embercsempészek Görögországban már Bulgárián, Románián és Magyarországon át vezető útvonalakat ajánlanak fel a bevándorlóknak, míg szintén lehetséges útvonalként emlegetik az Albánián és az Adriai-tengeren keresztül vezető utat. Ez utóbbit viszont a bevándorlók többsége - korábbi tengeri átkeléssel kapcsolatos tapasztalatai miatt - veszélyes útvonalnak tartja.