Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter az RMF FM hétfő esti értesülését a lengyel közszolgálati televízió esti híradójában megerősítette, anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna.

Az előző lengyel kormány képviselője az uniós belügyminiszterek szeptember végi ülésén megszavazta a kötelező kvótarendszert, amely 120 ezer menekült szétosztását irányozta elő az uniós tagországok között. A hivatalos lengyel beszámolók akkor mintegy 4 és fél ezer menekült átvállalásáról szóltak, a korábban önkéntes alapon vállalt mintegy 2 ezer emberen túl. A szeptemberi vállalás újabb értesülések szerint 5082 migráns befogadására vonatkozik.

Az RMF FM az Európai Bizottsághoz közel álló, meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt közölte, hogy a kormány megindította a görögországi és olaszországi menekülttáborokban tartózkodó migránsok befogadására irányuló eljárást.

A rádióadó szerint az uniós szervek jóváhagyták a jelenlegi kormány által az utólagos egyeztetés folyamán szabott feltételeket. Így a lengyel hatóságok előre megismerik és ellenőrzik a befogadandó menekültek személyazonosságát, és csak a Lengyelországban valóban letelepedni szándékozó, kényszerhelyzetben lévő migránsokat - például kisgyermekes özvegyeket - vállalják át. Az érkezők lehetőleg "kulturálisan közel álló" országokból fognak érkezni, az elsők között Lengyelország libanoni keresztényeket fogad be.

A szeptemberi kvóta keretében befogadandó menekültek a következő két év folyamán, legfeljebb 150-es csoportokban érkeznek Lengyelországba.

A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt vezető politikusai az utóbbi hetekben azt az álláspontot képviselték, hogy az új kormány be fogja tartani a Polgári Platform (PO) vezette korábbi kormány által vállalt kötelezettséget, de a menedékkérők kérvényeinek elbírálásakor a biztonsági tényező lesz az elsődleges szempont. Beata Szydlo kormányfő azonban november végén - a párizsi merényleteket követően - kijelentette: "Lengyelország nem áll készen arra, hogy hétezer menekültet befogadjon".

Mariusz Blaszczak belügyminiszter november közepén közvetve utalt a szeptemberi kvótadöntés esetleges jogi megtámadásának lehetőségére is, amikor kijelentette: Varsó figyelemmel kíséri a szlovák kormánynak az európai bírósághoz benyújtott panaszát. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az előző kormány döntése ez ügyben alapvetően más jogi helyzetbe hozta Lengyelországot, mint Szlovákiát.