Eddig sem voltak barátok, de most nyíltan ellenségessé vált a viszony: Szaúd-Arábia 2 napot adott az iráni diplomatáknak, hogy elhagyják az országot. Ez volt a válasz arra, hogy tüntetők Teheránban felgyújtották a királyság nagykövetségét.

Az irániak dühét viszont az tüzelte fel, hogy a szaúdiak a hétvégén lefejeztek 47 embert, köztük egy vezető sííta hitszónokot, Nimr al-Nimr sejket.

A szombati kivégzések nyomán a közel-keleti és dél-ázsiai sííták két napon át tüntettek. Al-Nimr a szaúdi és a bahreini monarchiák kemény bírálója volt és 2012 óta raboskodott börtönben.

Több muzulmán vezető is azt követelte a szaúdiak nyugati szövetségeseitől, hogy ítéljék el a kivégzéseket. Az Egyesült Államok válasza az volt, hogy "diplomáciai párbeszédre" és "a feszültség mérséklését elősegítő lépésekre" szólította fel a feleket.

Tüntetések voltak a hétvégén Pakisztánban, Kasmír indiai részén, Bejrútban, Bagdadban és Bahreinben is.

A legsúlyosabb incidens Teheránban történt, ahol tiltakozók felgyújtották a szaúdi követséget.
Haszán Roháni elnök igazságtalannak nevezte a gyújtogatást és elkövetők kézre kerítését sürgette. Hozzátette: nem engedik meg, hogy "szélsőséges elemek törvénytelen lépéseikkel megtépázzák Irán méltóságát".

Az államfő tartózkodott attól, hogy élesen bírálja a szaúdiakat, de azt mondta: a szaúdi kormány a saját jóhírét kezdte ki világszerte, különösen a muszlim országok körében ezzel az Iszlámra nem jellemző lépéssel.

Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási vezetője a Nyugatot bírálta: "a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok állítólagos támogatói miért maradnak csendben? Miért támogatják a szaúdi kormányt?" - tette fel a kérdést.

Al-Nimr sejket azután tartóztatták le, hogy határozottan támogatta a szaúdi és a bahreini kormány elleni tüntetéseket. Míg Szaúd-Arábiában a szunniták vannak többségben és a sííták a lakosság körülbelül 15 százalékát teszik ki, addig Bahreinben is egy szunnita dinasztia kormányoz, de az alattvalók többsége sííta.

Ban Ki-mun ENSZ-főtitkár személyesen kért kegyelmet az elítélteknek és szóvivője bírálta a szaúdi igazságszolgáltatást. Maguk a szaúdiak azt mondták: a halálraítéltek terroristák voltak - többeket pokolgépes merényletek és gyilkosság vádjában találtak bűnösnek - a sííta imámot velük együtt végezték ki. Tudósítók szerint a szaúdi király kegyelmet adhatott volna - Teherán ezt többször kérte is - de végül nem lépett közbe. A szaúdiak Irán egyfajta ötödik hadoszlopaként tekintenek saját sííta kisebbségükre.