A varsói székhelyű Frontex átalakítási tervét Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke ismertette az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. Az előterjesztés értelmében az eddigi rendszer helyett egy állandó part- és határőrizeti szervet hoznának létre.

Az új ügynökség létszáma mintegy 1000 főből áll majd 2020 környékén (szemben a Frontex jelenlegi 400-as adatával), s emellett a tagállamok egyfajta gyorsreagálású készültségi erőként további legalább 1500 határőrt biztosítanak számára, akik szükség esetén néhány nap alatt mozgósíthatók és bevethetők lesznek. Az új szervezet költségvetése is majdnem háromszorosa lesz a jelenleginek (2020-ra 322 millió euró, szemben a mostani évre eredetileg betervezett 114 millió euróval.)

Az Európai Bizottság a schengeni határkódex módosítására is javaslatot tett annak érdekében, hogy mindenkit, az uniós állampolgárokat is ellenőrizzék a külső határokon. Mint Timmermans mondta, a külső határok ellenőrzése elengedhetetlen ahhoz, hogy az Európai Unió állampolgárai biztonságban érezzék magukat.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke üdvözölte és a helyes irányba tett lépésként értékelte a tervet, mondván, hogy az uniónak képesnek kell lennie arra, hogy fellépjen, ha a tagállamok nem tudnak eleget tenni a kötelezettségeiknek. Az EU soros elnökségét betöltő Luxemburg külügyminisztere a Deutschlandfunk német rádióban kedden szintén az Európai Unió külső határainak hatékonyabb védelméért emelt szót.

Sajtóhírek szerint Németország és Franciaország támogatja a kezdeményezést, míg például Lengyelország élesen ellenzi azt. Az elképzelés mindenesetre kényes kérdést, a nemzeti szuverenitás ügyét érinti. Az ódzkodó tagállamok megnyugtatására EU-tisztségviselők azzal érveltek, hogy a nemzeti kormányok megakadályozhatják a közös erő bevetését, feltéve, ha a lépést a tagállamok többsége is ellenzi.

Csak novemberben 276 ezer illegális határátlépést regisztráltak, valamivel kevesebbet, mint tavaly egész évben, amikor 283 ezren lépték át törvénytelenül az EU külső határait - ismertette a Frontex. A Földközi-tengeren uralkodó rossz időjárási körülmények és a nyugat-balkáni útvonalon bevezetett szigorúbb határellenőrzések miatt novemberben az előző hónaphoz képest a felére, 108 ezer főre esett vissza a Görögországba érkezett migránsok száma. Az idei első 11 hónap alatt összesen 715 ezren vállalkoztak a veszélyes tengeri átkelésre Törökországból a görög szigetekre, ami a tavalyi azonos időszakban mértnek a tizenhatszorosa. Az érkezők legnagyobb hányadát szírek tették ki, akiket az afgánok és az irakiak követnek.

Horst Seehofer bajor kormányfő kedden a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) karlsruhei kongresszusán azt mondta, hogy a német lakosságot nem a menekültpolitikáról folytatott viták érdeklik, hanem az, hogy csökkenjen az országba belépő menedékkérők száma, ezért üdvözlendő, hogy a CDU elkötelezte magát a csökkentés mellett. A testvérpárt bajor CSU elnöke hangsúlyozta, hogy számára a "bezárkózás" szóba sem jöhet, és Bajorország nagyon sokat köszönhet a bevándorlóknak.

A bajor miniszterelnök a legnagyobb tapsot azzal a kijelentéssel aratta, miszerint Angela Merkel személyében "kiváló kancellárunk van", akinek a szövetségi kormány vezetőjeként végzett eddigi munkája "tíz nagyon jó év" volt Németországnak.

Merkel a kongresszust záró beszédében azt mondta, hogy a CDU nemcsak megfogalmazza az emberek aggodalmait, hanem válaszokat is ad, megmutatja az utat a megoldás felé, erről szólt a párt karlsruhei kongresszusa, amely "mindannyiunknak jót tett". A pártelnök-kancellár kiemelte, hogy a kongresszuson sikerült "közös álláspontra jutni" a menekülés és a beilleszkedés, a terrorizmus elleni harc és a belbiztonság kérdéseiben.

A Corriere della Sera című olasz napilap kedden arról írt, hogy Olaszország visszautasítja az Európai Uniónak azt az előírását, miszerint a bevándorlóktól akaratuk ellenére is ujjlenyomatot kell venni akár "erő alkalmazásával". Az újság arra reagált, hogy az Európai Bizottság december 10-én bejelentette: kötelezettségszegési eljárást indít Olaszországgal szemben a bevándorlók hiányos regisztrációja miatt.

A ljubljanai sajtó a szlovén belügyminisztériumra hivatkozva kedden arról írt, hogy Szlovénia már több mint 140 kilométer hosszú pengés drótkerítést épített Horvátországgal közös határán. Annak ellenére, hogy Ljubljanában és külföldön is többen tiltakoznak a kerítés építése ellen, a szlovén kormány nem áll el tervétől. Ljubljana szerint ugyanis a kontrollálatlan menekültáradat beáramlásának veszélye még nem múlt el.

Eközben a macedón sajtó arra világított rá, hogy Albániába tolódik át a migránsok egy részének útvonala annak nyomán, hogy Macedónia hatóságai lezárták a görögországi határt a gazdasági bevándorlók előtt. A Time.mk internetes portál emlékeztetett arra, hogy az albán rendőrség hétfőn feltartóztatott a Macedóniával közös határon egy 12 fős marokkói csoportot.

Migránsokkal kapcsolatos incidens történt Finnországban is, ahol tömegverekedés robbant ki keddre virradóra egy menekülteket befogadó központban, Lahti városában. A verekedésben több tucat ember vett részt, és a vita hevében egyikük több embert megsebesített késsel.