"A BT-határozat feltehetően teljes politikai egyetértést tükröz abban a tekintetben, hogy az Egyesült Államok vezette koalíció valamint Oroszország szívesen működik együtt az Iszlám Állam elleni küzdelemben. Ez a határozat pedig felszólítja az államokat, hogy működjenek együtt az Iszlám Állam felszámolása érdekében" - mondta Valki László nemzetközi jogász az InfoRádiónak.

Hozzátette: a probléma az, hogy ezt a határozatot nem úgy fogalmazták meg, mint a többi szokásos BT-határozatot ebben a műfajban. Azaz nem hivatkozik az ENSZ alapokmányának hetedik fejezetére, amelynek alapján kötelező döntéseket lehet hozni.

"Nem használja azt a szót sem, hogy felhatalmazás. Ezt a kifejezést szokta a Biztonsági Tanács használni, amikor ténylegesen erőszak alkalmazására hívja fel a feleket. Tehát lényegében csak lehetőséget teremt, nem pedig felszólítja a nemzetközi közösséget" - véli a jogász, aki hozzáfűzte, hogy ha nem törődünk a jogi meghatározással, politikai értelemben tulajdonképpen legalizálja azokat a tevékenységeket, amelyek már eddig is lezajlottak Szíria területén.

"Emlékezetes, hogy Irak jóval korábban felkérte az Egyesült Államokat és más hatalmakat, hogy lépjenek fel Irak területén az Iszlám Állam csapatai ellen. Ez a kérelem azonban nem érkezett meg eddig Szíriától. Szíria feltehetően felkérte az oroszokat arra, hogy vegyenek részt az Iszlám Állam elleni küzdelemben, de egyúttal arra is felkérte őket, hogy az Aszad-rezsimet is védje meg a külső támadásoktól" - hangsúlyozta Valki László.

Mint mondta, ez a BT-határozat egyértelműen az Iszlám Államról és az Al-Nuszra Frontról, az Al-Kaidához köthető szervezetről beszél. Tehát nem szól arról, hogy bárki felléphetne az Iszlám Államon kívül más csoportokkal szemben, amelyek az Aszad-rendszer ellen küzdenek, és amelyek esetleg nyugati támogatást élveznek.