A javaslat szerint a törvény könnyebbé tenné a rendőrség bűntett előtti beavatkozását, továbbá bizalmi, de nem a rendőrség alkalmazásában álló embereket vonhatnának be a gyanúsítottak elleni rajtaütésekbe, az összegyűjtött adatok pedig kilenc hónap helyett két évig lennének elérhetők.

Johanna Mikl-Leitner néppárti belügyminiszter szerint a javaslat a rendőrség létszámának emelését és szélesebb intézkedési jogkört is biztosítana.

A jogászok és az Osztrák Szociáldemokrata párt szerint nem indokolt a túl gyors törvényi változtatás.

Mikl-Leitner szerint a legnagyobb figyelmet a megelőzésre kell most fordítani, ezért a lehető leggyorsabban, már december elseje előtt véghez kellene vinni a törvénymódosítást, hogy az 2016 közepétől életbe is léphessen.

A belügyminiszter a keddi kormányülést követően reményét fejezte ki, hogy megegyezésre jutnak a módosításról, ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a biztonsági szervek számára még további eszközök szükségesek annak érdekében, hogy a terrorizmus ellen hatékonyabban tudják felvenni a harcot.

Figyelmeztetett arra is, hogy nem szabad általánosítani, és minden menekültet gyanúba sodorni.

Mikl-Leitner szerint a terrorellenes rendőrségi tevékenységek támogatására már a biztonsági csomag keretein belül 70 millió eurót különítettek el a költségvetésből.

Werner Faymann osztrák kancellár és Reinhold Mitterlehner alkancellár a keddi kormányülést követően cáfolta, hogy koalíciós vitát jelentene az államvédelmi törvénnyel kapcsolatos javaslat. A szociáldemokrata kancellár azt mondta, hogy a parlament a kormányjavaslatot kellő módon fogja javítani vagy kiegészíteni, majd dönteni róla. A néppárti alkancellár szerint pedig csupán arról van szó, hogy helyenként más eljárást képzelnek el.

Reinhold Lopatka, az ÖVP frakcióvezetője szerint így könnyebben tudnák megfigyelni az Ausztriába Szíriából visszatérő szélsőségeseket, és a veszélyhelyzet miatt indokolt, hogy az állampolgári jogok korlátozásával is számoljanak.

Ausztria egyik legfőbb feladata, hogy megakadályozza a fiatalok radikalizálódását - közölte Lopatka az Ö1 osztrák közszolgálati rádió kedd reggeli műsorában. Erre a célra még tavaly tanácsadói központot hoztak létre, azóta csaknem 900 esetben próbáltak segíteni. A központ eddigi tapasztalata alapján mindazonáltal nincs pontos recept arra, hogy a fiatalok radikalizálódását miképpen lehet magakadályozni. A központ módszere az, hogy megismerik a szélsőségesek toborzási technikáját, ugyanis azokat a fiatalokat lehet beszervezni, akik elidegenítve érzik magukat, vagy magányosak.

Jelenleg 250, magát fegyveres szélsőségesnek valló ember található Ausztriában, és nagyjából ezren szimpatizálnak az Iszlám Állammal (IÁ) - nyilatkozott korábban Peter Gridling, a terrorvédelmi hivatal igazgatója, aki szerint azonban arra nincsenek konkrét jelek, hogy a terrorszervezet aktívan tevékenykedne az országban. A Der Standard című napilap keddi számának információi szerint hetven, egykor Szíriában harcoló IÁ-katona van Ausztriában, ők főleg csecsen származásúak, de sokan érkeztek Boszniából is.