A nemzeti kereszténypolitika jelenhet meg Lengyelország külpolitikájában is a kormányváltás után, és ez okozhat nehézségeket az uniós színtéren - véli Fóris György, a Bruxinfo elemzője.

"A lengyel politika aligha fogja felvállalni és nem hiszem, hogy erre lenne mandátuma, hogy egy Le Pen-típusú, totális, szkeptikus szembenállást vegyen fel. Sokkal inkább válik majd jellemzővé az európainak maradni, de a nemzeti szempontokat, érdekeket jobban előtérbe tolni megközelítés."

Ha a választási ígéretei mentén kezd munkába az új lengyel kormány, akkor komoly gazdaságpolitikai fordulat várható - mondta az InfoRádiónak Madár István, a Portfolio vezető elemzője.

"Egyelőre korai azon spekulálni, hogy milyen irányba mozdul el a lengyel gazdaság helyzete, hiszen meg kell nézni, hogy tényleg bevezetik-e a lengyel bankrendszerben azt a magas adót, amelyet beígértek, vagy áttekinti a helyzetet és más módon fog forrásokat szerezni. Azt is végig kell gondolni, hogy mennyire próbálja meg feszegetni a 3 százalékos uniós deficitküszöb határait, érdemes megnézni, hogy melyek azok az intézkedések, amelyeket már nem ellenzékből, választásra készülve, hanem kormányzati pozícióból is fel tud vállalni."

Kedden hivatalossá vált: önállóan alakíthat kormányt a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt. A Jaroslav Kaczynski által vezetett tömörülés többsége csekély, a párt 235 mandátumot szerzett a parlament 460 fős alsóházában, vagyis öt fővel lépte át az ötven százalékot.