Infostart.hu
eur:
364.27
usd:
325.44
bux:
145330.02
2026. november 2. hétfő Achilles

Horgosnál tüntettek a kívül rekedt migránsok

Egyre több migráns várakozik a szerbiai határátkelőhelyeknél. Kedd délelőtt többször "freedom, freedom", azaz "szabadság, szabadság" felkiáltásokkal tiltakoztak, és azt követelték, hogy a hatóságok engedjék be őket Magyarországra. A német belügyminiszter szerint beszélni kell "a nyomásgyakorlás eszközeiről" a menekültkvótákkal kapcsolatban, amit több uniós tagállam elutasított. Ausztria hivatalosan bejelentette, hogy éjféltől ideiglenesen határellenőrzést vezet be.

Horgosra délelőtt további csoportokat szállítottak a dél-szerbiai Presevóból, valamint a Belgrádból, Szabadkáról és Magyarkanizsáról érkező autóbuszok. A magyar hatóságok arabul többször is tájékoztatták a migránsokat arról, hogy hiába várakoznak, nem engedik őket be.

A bevándorlók között voltak szervezők, akik többeket arról próbáltak meggyőzni, hogy induljanak el Horvátország irányába. A többség azonban egyelőre kivár, arra számít, hogy a magyar hatóságok mégis megnyitják a Horgos 2 átkelőt, és átengedik azokat, akik már órák óta várakoznak.

A szerb-macedón határ mellett fekvő Presevóba az éjszaka folyamán a nem hivatalos adatok szerint körülbelül háromezren érkeztek, egyelőre nem lehet tudni, hogy ők a magyar határ felé indultak-e, vagy már valamilyen alternatív útvonalat választottak.

Röszkén délután mintegy háromezer migráns várakozott a szerbiai oldalon, akik időnként megdöngették a határátjárót lezáró vaskaput, és azt skandálták: "kinyitni, kinyitni, kinyitni" és "Németország, Németország".

A migránsok egy része éhségsztrájkkal tiltakozott az ellen, hogy nem folytathatja útját Németországba, mert Magyarország lezárta határait. A Horgost felkereső Aleksandar Vulin szerb szociálisügyi miniszter szerint a magyar kormány nem egyeztetett a szerb kabinettel arról, hogy mi fog történni a határvédelmi szigorítások után, és senki nem számított arra, hogy ennyi ember reked majd a "senki földjén".

Hozzátette: arról sem tudtak, hogy lezárják a forgalom elől a horgosi és a királyhalmi átkelőt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek azt mondta, Magyarország folyamatosan tájékoztatja Szerbiát.

Ivica Dacic szerb külügyminiszter szerint Belgrád számára elfogadhatatlan, hogy más államok visszaküldjék Szerbiába a menekülteket, miközben további menedékkérők érkeznek az országba.

Thomas de Maiziere német belügyminiszter egy tévényilatkozatban pénzügyi szankciókat szorgalmazott azon tagállamokkal szemben, amelyek elutasítják a kvótarendszert, az Európai Bizottság szóvivője azonban újságíróknak azt mondta, hogy ilyen intézkedésre nem lát uniós jogi eszközt.

De Maiziere kiemelte: "gyakran olyan országokról van szó, amelyek sok strukturális támogatást kapnak az Európai Uniótól".

Csehország, Szlovákia és Litvánia szinte azonnal élesen bírálta, és "zsarolásnak" nevezte a felvetést.

Ugyanezzel a felvetéssel kapcsolatban Angela Merkel kancellár egy sajtóértekezleten úgy foglalt állást, hogy helyre kell állítani az európai szellemiséget, és - mint fogalmazott - "nagyon kevéssé hiszem, hogy ez fenyegetésekkel lehetséges".

Merkel a német fővárosban Werner Faymann osztrák kancellárral folytatott megbeszélést. A kér vezető rendkívüli európai uniós csúcstalálkozó összehívását kezdeményezte a jövő hétre a menekültválsággal kapcsolatban.

Az osztrák kormány kedd éjféltől ideiglenesen bevezeti a határellenőrzést több határszakaszon - jelentette be kedden a bécsi belügyminisztérium. Az erről szóló rendeletet kedd délután fogadta el a kormány.

Az intézkedéseket a szerda reggeltől érvényesítik. A közlés szerint az ellenőrzések elsősorban Ausztria Magyarországgal, Olaszországgal, Szlovéniával és a Szlovákiával közös határát érintik. Pontos időpontot és helyszínt nem közöltek.

Ausztriában szeptember 24-én rendkívüli parlamenti ülésnapot tartanak a menekülthelyzetről. Az ülés kezdeményezője a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője, Heinz-Christian Strache, aki bizalmatlansági indítványt terjesztett be az osztrák belügyminiszter, valamint az egész osztrák kormány ellen.

Orbán Viktor miniszterelnök jogos kérdéseket vet fel az Európai Unió külső határainak védelméről, akinek pedig vannak a magyar megoldásnál jobb javaslatai, terjessze elő azokat - mondta keddi berlini tájékoztatóján Manfred Weber, az Európai Parlament (EP) néppárti frakciójának vezetője.

A román külügyminisztérium szerint az Európai Unió stratégiai partnerségben levő két tagállama közé kerítést építeni "nem helyes lépés politikai szempontból, az európai szellemiség szerint".

A minisztérium kedden honlapján közölte, hogy Magyarország külügyminisztériuma kevéssel a nyilvános bejelentés előtt tájékoztatta a román külügyminisztériumot a két ország határára tervezett kerítés építésének előkészületeiről.

Szijjártó Péter külügyminiszter kedden bejelentette, hogy a magyar-román határon, a magyar-szerb-román hármashatártól "ésszerű távolságig" húzódó kerítés megépítésének előkészítéséről döntött a kormány. Hozzátette: az intézkedésre azért van szükség, mert a magyar-szerb határon épített kerítés hatására az embercsempészek megváltoztathatják útvonalukat, így a bevándorlási nyomás egy része áttevődhet Románia irányába.

Címlapról ajánljuk

Szovjetunió, puhatestűzés – Magyar Péter napirend előtti viszonválasza

A kormányfő kifogásolta, hogy az elmúlt 20 évben miért nem ment át a parlamenten az ügynökakták nyilvánosságra hozatala. A Mi Hazánk vezetője szerinte belehazudik az emberek szemébe, a 2027-es költségvetésről viszont újra részletesebben beszélt.
Súlyos veszteséget szenvedtek az oroszok, puccs söpörheti el Putyint – Háborús híreink hétfőn

Súlyos veszteséget szenvedtek az oroszok, puccs söpörheti el Putyint – Háborús híreink hétfőn

A 2022-ben indított teljes körű invázió kezdete óta idén októberben szenvedte el a legnagyobb havi veszteségét az orosz hadsereg az ukrán vezérkar jelentése szerint. Az ukrán védők emellett több területet szabadítottak fel a hónapban, mint amennyit a támadóknak sikerült elfoglalniuk - számolt be a Kyiv Independent. Vlagyimir Putyin a háború folytatásával maga teremti meg egy ellene irányuló puccs feltételeit, de az orosz ellenzék elnyomása és az elit titkosszolgálati ellenőrzése egyelőre megnehezíti a szervezkedést – mondta Ilja Jasin a francia L’Expressnek. A Németországban élő orosz ellenzéki politikus szerint a Kreml vezetője nem pusztán Ukrajna leigázására törekszik, hanem a nemzetközi rendet is át akarja alakítani, ezért egyelőre a háború további eszkalációjára kell készülni. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×