A francia konzervatív napilap szerint az első félévben 32 ezren, elsősorban szudáni, eritreai és iraki keleti keresztény kért menekült státust Franciaországban, s a kormány reményei szerint a kérelmek száma idén sem haladja meg a tavaly regisztrált 64 ezret.

Az uniós menekülthullám enyhítésére azonban Párizs két év alatt hajlandó lenne befogadni több mint 9300 embert, 6752-t áthelyezés címével Görögországból és Olaszországból, a többi menekültet pedig a törökországi és libanoni táborokból venné át. Ehhez azonban Franciaország - amely nem támogatja a kvótarendszert - feltételül szabja azt, hogy a többi uniós állam is tegyen hasonló felajánlást - írta a lap egy kormányzati tanácsadóra hivatkozva.

A francia kormány azt is elengedhetetlennek tartja, hogy "a migránsok görögországi és olaszországi érkezési pontjain hozzanak létre várakozási zónákat, ahol azonosítani, regisztrálni lehet, és meg lehetne különböztetni a védelemre szoruló menekülteket az illegális bevándorlóktól". Harmadik feltételként a nemzetközi együttműködést szabja a francia kormány a rendőrségek és a titkosszolgálatok között az embercsempészek elleni küzdelemben. Végül pedig az olyan biztosnak tekintett országok megjelölését is sürgeti Párizs, ahova két-három héten belül vissza lehetne küldeni a menedékkérőket, még azelőtt, hogy megkezdődne a beilleszkedési folyamatuk.

A "vállalt humanitárius migrációs politika" nevében Franciaországban a szíriai polgárháború 2012-es kitörése óta 5741 szíriai állampolgár kapott menekültstátust. A francia kormány egyébként egy, a hazatérőket támogató központ felállítását is sürgeti Nigerben, amely az afrikai migránsok egyik fontos központja. Ezt az elképzelést a novemberben Máltán megrendezésre kerülő Európai Unió-Afrika csúcstalálkozón terjeszti elő Franciaország, előkészítésére októberben Párizsban terveznek uniós bel- és külügyminiszteri találkozót a migrációs válságról.