A lengyel parlament két házának együttes ülésén iktatták be hivatalába a 43 éves jogászt, Andrzej Dudát, aki a legerősebb ellenzéki párt, a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság jelöltjeként, a szavazatok 51,55 százalékának megszerzésével győzte le a nemrég tartott elnökválasztáson a második elnöki mandátumáért induló Bronislaw Komorowskit.

Az eskütételt követő beiktatási beszédben kiemelt helyet kaptak a külpolitikai kérdések. A lengyel alkotmány ugyanis a külpolitikában a reprezentatív funkció mellett végrehajtó hatáskörrel is felruházza az államfőt, aki így külföldön - a kormánnyal együttműködve - az országot képviseli.

A lengyel külpolitikát nem lehet forradalmasítani, mégis korrigálni kell rajta, így meg kell erősíteni a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatokat - fogalmazott az államfő, majd a visegrádi csoportot képező országok együttműködésének megújítását, valamint a négyek új partnereinek keresését jelölte meg a lengyel külpolitika egyik prioritásaként.

Uniós viszonylatban Andrzej Duda az ország szuverenitását emelte ki, mondván, hogy az Európai Unió egységéről a lengyeleknek oly módon kell gondoskodniuk, hogy figyelembe vegyék a saját érdekeiket is.

Biztonságpolitikai téren Andrzej Duda a NATO nagyobb garanciáit szorgalmazta a közép-európai térség számára. Mint hozzátette, ez irányban "már meg is tett bizonyos lépéseket", amikor megválasztását követően a NATO vezetőivel találkozott. A szövetséges katonai erők lengyelországi jelenlétének növelésére vonatkozó konkrét döntések az államfő szerint már a NATO 2016-ban esedékes varsói csúcstalálkozóján megszülethetnek.

Belpolitikai témákról beszélve az elnök ismételten - ahogy megválasztása után többször is - a nemzeti egységre, kölcsönös tiszteletre hívta fel a lengyeleket. "Csak közösségben leszünk képesek jobbá tenni Lengyelországot" - hangsúlyozta.

A beiktatáson jelen volt Bronislaw Komorowski leköszönő elnök, Ewa Kopacz miniszterelnök, Lech Walesa és Aleksander Kwasniewski korábbi államfők, valamint Jaroslaw Kaczynski volt miniszterelnök is. Donald Tusk volt kormányfő, az Európai Tanács elnöke, a jelenlétét megerősítő korábbi bejelentések ellenére nem vett részt a beiktatáson.

Emberek ezrei gyűltek össze csütörtök este a varsói elnöki palota előtt, hogy az újonnan beiktatott államfőt köszöntsék, az összegyűltek előtt Andrzej Duda a politikai konfliktusok által megosztott Lengyelország megújulásáról beszélt.

Andrzej Dudát csütörtök reggel a parlament két házának együttes ülésén iktatták be hivatalába, miután a májusi elnökválasztást a legerősebb ellenzéki párt, a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjeként megnyerte.

Az egésznapos beiktatási rendezvények végén, az elnöki palotához közel eső Pilsudski téren megtartott katonai díszszemle után Duda gyalog ment át az elnöki hivatal épületéhez. A környező utcákban a 35 fokos hőség ellenére emberek tömegei gyűltek össze. Az érkező államfő láttára az emberek az "Isten hozott idehaza!" jelszót skandálták. A varsói elnöki palotában lesz ugyanis az elnök rezidenciája is. A palotabeli lakosztályt utoljára a 2010-es szmolenszki légikatasztrófában elhunyt Lech Kaczynski használta, az őt felváltó Bronislaw Komorowski nem itt, hanem a fővárosi államfői díszpalotában, a Belwederben lakott.

Duda egy spontán előadott beszédben nemzeti egységre, kölcsönös tiszteletre hívta fel a lengyeleket. Mint mondta, az összefogás nemcsak a kiemelt történelmi pillanatokban, válságos helyzetekben szükséges. "Elveszíthetjük országunkat - figyelmeztett - bár nem hirtelen, de lassan mégis elveszítjük, amikor újabb intézmények, iskolák, múzeumok tűnnek el, főleg kisebb vidéki városokban." Duda ezzel - reggeli parlamenti beszédéhez hasonlóan - a lengyeleknek az utóbbi években tapasztalt tömeges kivándorlására is utalt.

Duda beiktatása alkalmából délelőtt ünnepi szentmisét mutatott be Stanislaw Gadecki érsek, a lengyel püspöki kar elnöke. A varsói székesegyházból távozó államfőt és feleségét már akkor is a kint várakozó tömeg tapsa fogadta.

Ezt követően a varsói királyi várban Jerzy Buzek volt kormányfő, az Európai Parlament egykori elnöke Dudának átadta a mindenkori lengyel elnöknek járó jelvényeket, köztük a legmagasabb és legrégebbi lengyel kitüntetést, a Fehér Sas érdemrendet.

A délutáni ünnepi katonai díszszemlén az államfő átvette a hadsereg legfőbb parancsnoki tisztét. Ottani beszédében a lengyel hadsereg további korszerűsítésének fontosságát hangsúlyozta. Mint mondta, Lengyelországnak olyan hadseregre van szüksége, "amely képes lesz a hazát megvédeni". Tomasz Siemoniak, a kormányzó Polgári Platform soraiból kinevezett nemzetvédelmi miniszter nyitottságát fejezte ki a védelmi kérdésekben való együttműködésre.

Az új elnök összesen négy beszédet tartott a nap folyamán. A legfontosabb témákat reggeli, parlamenti beszédében fogalmazta meg, kiemelt figyelmet szentelve a külpolitikai kérdéseknek. A lengyel külpolitikát nem lehet forradalmasítani, mégis korrigálni kell rajta, így meg kell erősíteni a szomszédos országokkal fenntartott kapcsolatokat - hangoztatta Duda, egyik prioritásként a visegrádi csoportot képező országok együttműködésének megújítását jelölve meg.

Biztonságpolitikai téren Andrzej Duda több garanciát szorgalmazott a NATO-tól a közép-európai térség számára. Mint hozzátette, ez irányban "már tett is bizonyos lépéseket", amikor megválasztását követően a NATO vezetőivel találkozott. A szövetséges katonai erők lengyelországi jelenlétének növelésére vonatkozó konkrét döntések Duda szerint már a NATO 2016-ban esedékes varsói csúcstalálkozóján megszülethetnek.

Andrzej Duda az 1989-es rendszerváltozás utáni Lengyelország ötödik demokratikusan megválasztott államfője, hivatali időszaka öt évig tart.