A kiváló állapotban megmaradt, ritka ezüsttárgyakat - nyakláncokat, gyűrűket, fibulákat, karkötőket, függőket és phaleraeket (római katonai kitüntetéseket) - a hét végéig a nagyközönség is megtekintheti Bukarestben, a Román Nemzeti Történeti Múzeumban (MNIR), azt követően pedig a nyomozó hatóságok rendelkezésére bocsátják őket.

Ernest Oberlander-Tarnoveanu múzeumigazgató egy sajtóértekezleten elmondta: a felbecsülhetetlen eszmei értékű ókori kincsért alig tízezer eurónyi jelképes összeget fizetett a múzeum jutalomként a "megtalálónak", ugyanakkor olyan értékes információkhoz is jutottak, amelyek segíthetnek további, külföldre csempészett dák kincsek felkutatásában.

"Olyan emberként, aki gyakorlatilag minden, közgyűjteményekben vagy magánkézben lévő dák leletet ismerek, azt mondom: ez a legszebb dák kincs. Különleges szépségű ékszerek! Van köztük néhány csomózott fibula, amely tipikus dák dísz, vagy itt vannak ezek a stilizált kígyókat ábrázoló karperecek. Emellett van jó néhány fejsze alakú függő, közülük néhány szvasztika alakú díszítést tartalmaz: mindez segít megismernünk a római hódoltság előtti dák világ vallásos életét" - lelkendezett a múzeumigazgató.

Ionut Vulpescu román kulturális miniszter szerint ez volt a szaktárca negyedik nagyszabású akciója, amely a külföldre csempészett dák leletek hazahozatalát célozza. Nemrég Belgiumból, illetve Lengyelországból szereztek vissza több száz arany statert: ezek az érmék Koson dák király idejéből származnak, akinek az uralkodását az i.e. 44 és 29 közötti időszakra teszik a történészek. Hazahoztak két, Marcus Aurelius császár korából származó római bronztáblát is, amelyekre a Duna-torkolat melletti Troesmis város törvényei vannak felvésve - tette hozzá.

A dákok egy ókori népcsoport, amely a mai Erdély területén élt az időszámításunk előtti évszázadokban, önálló királyságukat, Daciát a második évszázad elején hajtotta uralma alá a Római Birodalom.

A bukaresti hivatalos eredetelmélet, az úgynevezett dák-római folytonosság elmélete szerint a román nép az őslakos dákok és a térséget 165 évig megszállás alatt tartó rómaiak összeolvadásából, a mai Románia területén jött létre. A külföldi történészek viszont többnyire azon az állásponton vannak, hogy a románság egy a Dunától délre, a Balkánon kialakult újlatin nép, amely a középkorban, a vándorló pásztorkodás révén telepedett meg a Kárpát-medence területén.