Ankara az elmúlt napok terrortámadásai miatt kérte az Észak-atlanti Tanács összehívását, ahol a török intézkedésekről is beszámolt. Múlt hétfőn 32-en vesztették életüket és több mint százan sérültek meg a török-szíriai határ mentén fekvő Suruc városában - feltehetően az Iszlám Állam egyik követője által - végrehajtott merényletben, míg pénteken a dzsihadisták Szíriából támadtak rá a török hadsereg egyik határ menti állására.

A NATO részvétét fejezte ki a török kormánynak és az áldozatok hozzátartozóinak, továbbá az Észak-atlanti Tanács közleménye kimondta, hogy a terrorizmus minden formája és megnyilvánulása tűrhetetlen és megindokolhatatlan, a szövetség biztonsága "oszthatatlan" és a NATO erőteljesen szolidáris Törökországgal.
Törökország az öngyilkos merénylet után négy nappal, pénteken kapcsolódott be az Iszlám Állam ellen Szíriában és Irakban folytatott harcba, és engedélyezte a szíriai határ térségében fekvő légi támaszpontja használatát a nemzetközi koalíciónak. Múlt heti külön-megállapodásuk értelmében Ankara és Washington együtt tisztítja meg Szíria északi részét az Iszlám Állam harcosaitól. A török harci gépek azonban csapásokat mértek a Kurdisztáni Munkáspárt nevű törökországi kurd lázadó gerilla szervezet észak-iraki állásaira is. Szalai Mátét, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatóját hallják.

"Törökországnak két alapvető érdeke volt a szíriai polgárháborúban eddig. Az egyik az volt hogy az Assad által vezetett szíriai kormány megbukjon, a másik pedig az, hogy az észak-szíriai kurdok esetén ne jöhessen létre valamilyen önálló kurd tartomány vagy kurd önkormányzat. E két érdek megakadályozta abban Törökországot, hogy az Iszlám Állam ellen fellépjen, hiszen ez kontra-produktív lett volna. Én azonban most is ódzkodnék attól, hogy az eseményeket a törökök és a kurdok közötti etnikai vagy kisebbség-többség dinamikában értelmezendő konfliktusként értelmezzük, hiszen a törökországi kurdok nem egységes csoport, ugyanakkor most azt láthatjuk, hogy miután a Kurd Munkáspárt állásait Törökország Észak-Irakban is bombázta, most az erbíli központú Kurd Regionális Autonómia is felszólalt a hadjárat ellen."

Szalai Máté elismerte, hogy így újabb törésvonal keletkezhet az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalícióban, ám hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok által vezetett koalíció eddig sem volt mindenben egységes, hisz például az USA mellett Irán is tagja.

A kurd szervezet elleni támadás azonban megakasztotta a török kormány és a Kurdisztáni Munkáspárt évtizedes konfliktusának rendezését célzó békefolyamatot.