Nagy Boldizsár elmondta: az egyes országok vélekedése a Földközi-tengeren kialakult helyzettel kapcsolatban függ a földrajzi távolságtól, és attól, hogy hogyan tekintünk a múltra.

Sok ország azért nem hajlandó Olaszországnak nagyobb segítséget nyújtani, mert arra hivatkozik, hogy korábban ő volt különösen nagy tehertételnek kitéve. Ez a történelem során változik: volt, hogy Spanyolországból érkeztek évente több tízezren, és volt olyan korábban is, amikor Németország volt különösen nagy nyomásnak kitéve - magyarázta az oktató.

Nagy Boldizsár szerint minden ország belátja, hogy Olaszország segítségre szorul. De az legfontosabb kérdés számukra, hogy tíz-húsz-harminc év távlatában hogyan fognak kiegyenlítődni az erőfeszítések. "Mindenki próbál úgy sakkozni, hogy hosszútávon jól járjon. Ez természetesen nem vet jó fényt az Európai Unióra, mert ellentmond a szolidaritásra vonatkozó alapelvnek, és annak a gondolatnak, hogy ez egy egységes európai térség" - fejtette ki Nagy Boldizsár.

Az oktató elmondta: arra a kérdésre, hogy mit tegyünk azért, hogy az illegális bevándorlók ne induljanak neki az útnak a Földközi-tengeren keresztül, csak rossz választ lehet adni. Mert ha azt választjuk, hogy nem mentjük ki őket, akkor azzal azt mondjuk, hogy engedjük megfulladni őket. Ha pedig kimentjük őket, akkor azt mondjuk, hogy ez bátorítani fogja őket az indulásra. Ez utóbbit pedig az Európai Unió nem akarja - hangsúlyozta Nagy Boldizsár.

Az oktató szerint megoldást csak nagyobb rendszerben lehet találni. A világnak az állna az érdekében, ha sokan vándorolhatnának minél több országba, mert az a világ gazdagságát növelné, és az eloszlást egy kicsit egyenletesebbé tenné. A gazdagok nem lennének annyival gazdagabbak a szegényebbeknél, de a világ összességében sokkal gazdagabb lenne. Ezt a Világbank és számos tudós-kutató is számtalanszor kiszámolta - emelte ki az oktató.