Angela Merkel hangsúlyozta, hogy az államnak és az állampolgároknak egyaránt kötelező határozottan fellépnie a zsidóellenességgel, a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formájával és a kirekesztéssel szemben.

Ezzel "tartozunk a nemzetiszocializmus áldozatainak és a túlélőknek, de saját magunknak is" - mondta a kancellár, rámutatva, hogy az antiszemitizmus, valamint a "gyilkos iszlamista terror" a jelenkor "két nagy betegsége", és mindkettő az emberi méltóság és a szabad, demokratikus berendezkedés alapjai ellen irányul.

Angela Merkel az első német kormányfő, aki beszédet mondott az egykori bajorországi láger területén kialakított emlékhelyen. Tavaly ősszel ellopták a koncentrációs tábor eredeti, fekete kovácsoltvas kapuját, amelyen szerepelt az Arbeit macht frei (A munka felszabadít) hírhedt náci jelmondat. Az esetről szólva a kancellár kiemelte, hogy még mindig nem sikerült feltárni az ügyet és megtalálni a kaput, amely helyett így egy utánzat áll az emlékhely bejáratánál. Ez is mutatja, hogy "minden egyes nap a múlt iránti felelősség tudatában kell dolgozni egy jó, egy jobb jövőért" - mondta a kancellár.

A megemlékezésre nagyjából húsz országból utaztak egykori rabok Dachauba, a százharminc túlélő mellett a koncentrációs tábort felszabadító amerikai csapatok számos veterán katonája is részt vett az eseményen. Beszédet mondott többek között Horst Seehofer bajor miniszterelnök és az Egyesült Államok berlini nagykövete, John B. Emerson is.

A München térségében fekvő kisvárosnál, Dachaunál épített tábor mintaláger volt, a létesítmény kialakítását és működési rendjét követték az összes többi náci koncentrációs táborban. Az első foglyokat Adolf Hitler hatalomra jutása után alig néhány héttel, 1933 márciusában szállították a dachaui táborba, ahol a háború végéig több mint 200 ezer embert fogtak kényszermunkára a nácik.

Dachauba elsősorban zsidókat deportáltak, de romákat, szintiket, melegeket, politikai okokból üldözötteket is ezres nagyságrendben hurcoltak a lágerbe a birodalom minden sarkából. A koncentrációs tábort, amelyben legkevesebb 30 ezren haltak meg, 1945. április 29-én szabadították fel az amerikai csapatok.