A volt képviselő egy közösségi oldalon ismertette az ügyészség vádiratának rá vonatkozó passzusát, amely szerint ejtették ellene a hivatali visszaélés vádját. Korábban a politikus többször kérte ezt, mivel nem vett részt a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok után járó kárpótlásokat elbíráló bizottság szóban forgó ülésén. A vádhatóság szerint az adott ülésen a testület tagjai jóváhagytak egy olyan kárpótlást, amelynek összegét egy telek reális árának háromszoros túlértékelésével állapították meg.

Ebben az ügyben vádat emeltek többek között Alina Bica ellen, aki a román szervezett bűnözés elleni ügyészség vezetője volt. A vádhatóság élére való kinevezése előtt Bica is tagja volt a kárpótlási bizottságnak.

Markó Attila ellen egy másik kárpótlási ügyben is vádat emeltek április elején. Ennek vádiratában szerepel most, hogy az első ügyben ejtették az ellene megfogalmazott vádat. A második ügyben három rendbeli hivatali visszaéléssel vádolják amiatt, hogy a kárpótlási bizottság tagjaként hozzájárult három kárpótlás megítéléséhez, amelynek összegét az ügyészség szerint szintén többszörösen túlértékelt telkek alapján állapítottak meg. Az ügyészek szerint ezáltal 85 millió euróval károsították meg a román államot.

A december óta Magyarországon tartózkodó Markó Attila megalapozatlannak nevezte az ellene megfogalmazott korrupciógyanút. Azt követően mondott le képviselői mandátumáról, hogy az ügyészség másodszor is előzetes letartóztatását kérte a parlamenttől. A törvényhozói testület már nem döntött az ügyészségi kérésről, mert okafogyottá vált a lemondás miatt.

Markó Attilát tavaly jogerősen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték amiatt, hogy az egyik illetékes restitúciós testület tagjaként visszaszolgáltatta az Erdélyi Református Egyházkerületnek a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületét, az ingatlan pedig visszakerült a helyi önkormányzat tulajdonába. A romániai magyar pártok, az erdélyi magyar történelmi egyházak és Magyarország is elfogadhatatlannak nevezte a bíróság ítéletét.