A kormánynak - amely több mint egy évtizeden keresztül küzdött azért, hogy ne kelljen kiadnia a felkavaró képeket - két hónapja van, hogy megfellebbezze a döntést.

A képek nyilvánosságra hozatalát az ACLU polgárjogi szervezet követeli arra hivatkozva: a kormány felelős azért, ahogy az amerikai erők bántak a foglyaikkal, és "a képek kétségtelenül fontosak az erről jelenleg folyó társadalmi vitában".

A védelmi minisztérium tanulmányozza az ítéletet, és a bíróságon fogja bejelenteni, hogy miképpen cselekszik - közölte a minisztérium szóvivője. Az ACLU egyelőre nem fűzött megjegyzést az ítélethez.

A képek nyilvánosságáról szóló vita az iraki és az afganisztáni háború első éveiben kezdődött. Az iraki Abu Graib börtönben történt esetekről készült felvételek világraszóló felháborodást váltottak ki, amikor 2004-ben és 2006-ban kiszivárogtak. Az ACLU 2004-es bírósági keresetében rámutatott, hogy a képek fontos elemei azoknak az adatoknak, amelyeket a szervezet a foglyokkal szembeni bánásmódról gyűjt.

Az AP hírügynökség szerint nem lehet tudni, hogy hány hasonló fénykép létezik még. A kormány ugyanis korábban azt közölte, hogy legalább hét afganisztáni, illetve iraki börtönből összesen 29 olyan fénykép van a birtokában, amely foglyok megalázását ábrázolja.

A pénteki döntést hozó bíró egy tavaly augusztusi ítéletében viszont úgy foglalt állást, hogy talán további több száz vagy több ezer ilyen fényképe lehet a kormánynak. Alvin Hellerstein bíró akkor azt mondta, bizonyos képek, amelyeket ő látott, "úgyszólván ártalmatlanok, más képek tartalmán viszont komolyabban el kell gondolkodni". Közölte, ha bármelyik képet nyilvánosságra hozzák, úgy kell módosítani, hogy ne lehessen azonosítani a rajta szereplőket.

Az amerikai katonák által készített egyes képekkel kapcsolatban már folyt bűnügyi nyomozás a foglyok megalázásának gyanúja miatt.

A washingtoni kormány arra hivatkozva tagadja meg a képek nyilvánosságra hozatalát, hogy ha ismertté válnának, akkor ennek hatására nagyobb veszélybe kerülnének a külföldön szolgáló amerikai katonák és kormánytisztviselők. A kongresszus 2009-ben hozott egy olyan törvényt, miszerint ha a védelmi miniszter úgy ítéli meg, hogy bizonyos képek nyilvánosságra hozatala veszélybe sodorna amerikai állampolgárokat, tisztségviselőket vagy katonákat, akkor a kormány megőrizhetné azok titkosságát. Azóta a védelmi miniszterek mindig így jártak el, de Hellerstein bíró szerint az indoklás soha nem volt alapos.