A területen az annektálás feletti felfokozott jókedv helyébe ugyan a korrupció és a növekvő árak miatti csalódottság lépett, a helybeliek többsége továbbra is egyetért a terület orosz elcsatolásával, és árulóknak nevezi a más véleményen lévőket.

Galina Tolmacsova ápolónő, aki a korábban az ukrán védelmi minisztériumhoz tartozó szanatóriumban dolgozik, kijelentette:"Nagyon boldog vagyok, hogy csatlakoztunk Oroszországhoz. Ez volt sokáig az álmunk".

Hozzátette ugyanakkor, hogy van bizonyos elégedetlenség a késve érkező fizetések miatt, de az a lényeg, hogy nincs háború.

A krímiek 82 százaléka teljes mértékben támogatja a csatlakozást Oroszországhoz - derült ki a GfK Ukraine tekintélyes kijevi közvélemény-kutató intézet legutóbbi felméréséből. A nemzetközi közösség ugyanakkor széles körben elítélte az annektálást, amely egyes vélemények szerint tápot adott a kelet-ukrajnai felkelésekhez, és kirobbantotta a háborút, amelyben mintegy 5800 ember meghalt.

Szergej Akszjonov, a Krím miniszterelnöke az orosz Rosszija 24 tévécsatornának nyilatkozva elismerte, hogy "a Krímben különbözik az élet a hétköznapi ember normális életétől". Legsúlyosabb problémaként említette, hogy felment az élelmiszerek és a gyógyszerek ára, hiány van inzulinból. Az állami alkalmazottak ugyan tavaly jutalmat kaptak, majd fizetésüket csökkentették párhuzamosan az orosz gazdasági válság elmélyülésével.

Sok fiatal krími lakos, aki a Szovjetunió felbomlását követően nőtt fel Ukrajnában a lábával szavazott és elhagyta a félszigetet.

Olekszandr Titov számítógépes programozó Dániába emigrált és ott szerzett munkát. Õ a Krímben történteket rablásnak minősítette és utólag nagyon bánta, hogy részt vett a terület jövőjéről rendezett népszavazáson, amelyen nemmel szavazott.

"Tudtam, hogy nem akarok az orosz Krímben élni" - írta e-mailes kommentárjában. Az üzenetben rendőrállamnak minősítette Oroszországot. Titov, aki annak ellenére tartja magát ukránnak, hogy orosz felmenői vannak, azt írta: "A társadalom nagyon agresszívvé vált, őt bármilyen oroszellenes kritika miatt támadások érték".

Andrij Krisko jogvédő szerint az új krími hatóságok egyfajta lázas hazaszeretettel arra igyekeznek rávenni az embereket, hogy adják fel a rendőrségnek az ukrán szimpatizánsokat. Értesülései szerint az ukránokkal rokonszenvezőket szinte naponta érik különböző hatósági megtorlások. Az emberek félnek problémájukról beszélni - mondta. Hozzátette, hogy a krími kormányzat a független sajtó elhallgatásával igyekszik úgy beállítani a helyzetet, mintha egyöntetű lenne a lakosság támogatása, amit Moszkvából látnak az nem fedi a valóságot - mondta végezetül a jogvédő.