Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
311.76
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel

Újabb tárgyalást kezdtek Berlinben a normandiai négyek külügyminiszterei

Újabb tárgyalást kezdett Berlinben a német, a francia, az orosz és az ukrán diplomácia vezetője az ukrán válságról.

A normandiai négyek néven is emlegetett országcsoport külügyminiszterei legutóbb bő egy hete folytattak megbeszélést a német fővárosban, eredménytelenül. "Remélem, hogy a felek ezúttal lesznek annyira konstruktívak, hogy eredményre jussunk, és kérem is ezt tőlük" - mondta az újabb találkozó előtt a házigazda, Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter.

A harcok kiújulása a délkelet-ukrajnai válsággócban azt mutatja, hogy továbbra is nagyon veszélyes a helyzet - tette hozzá, rámutatva, hogy a térség lakossága és gazdasága "fizeti meg az árát annak, hogy elmarad a minszki megállapodás végrehajtása".

Az előző megbeszélés eredeti témája egy négyoldalú csúcstalálkozó előkészítése volt, amelyre Petro Porosenko ukrán elnök tett javaslatot december végén. Ezúttal viszont azért találkoztak a külügyminiszterek, hogy megpróbálják elejét venni a válság további mélyülésének.

Angela Merkel szerdán azt mondta, nem fűz "túl nagy reményeket" a megbeszéléshez. A tavaly szeptemberi minszki tűzszüneti megállapodás "egyre törékenyebb" - tette hozzá a német kancellár Berlinben az azeri elnökkel, Ilham Alijevvel folytatott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatón.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán Moszkvában jelezte, arra törekszik a berlini tanácskozáson, hogy Délkelet-Ukrajnában azonnali tűszünet legyen.

Az orosz vezetés szerint a kijevi hadsereg alakulatai megsértették a minszki megállapodást, és erőteljes tüzérségi támadást indítottak a szakadárok ellen. A kijevi kormány szerint viszont az utóbbi napokban az oroszbarát szakadárok lendültek ismét támadásba az ukrán fegyveres erők állásai és az ellenőrzésük alatt lévő térségbeli települések ellen.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×