14 °C
"Azért hajtanak végre egy ilyen merényletet, mert azt gondolják, hogy az utána fellángoló iszlamofóbia, vagy helyenként nevezhetjük rasszizmusnak is, az ő malmukra hajtja a vizet azzal, hogy akik eddig esetleg nem radikalizálódtak, vagy csak keresték a kiutat a kilátástalan bevándorló életből - ilyenből nagyon sok van Franciaországban -, a mecsetben találnak megoldást, ahonnan újabb merénylőket meríthetnek" - magyarázta Feledy Botond.
A külpolitikai szakértő arra a kérdésre, hogy mit kell tenni, hogy ne legyenek ilyen terrorcselekmények, úgy válaszolt: "picit ugyanaz a dilemma, mint a magyar egészségügyben, hogy mennyit költünk egészségmegőrzésre és mennyit orvosokra és kórházakra. Ez az arányszám a terrorizmus elleni harcban is elég tragikus. Az, hogy Franciaország bejelentette, hogy tízezer katonát az érzékeny és szimbolikus helyek védelmére allokál, azt jelenti, hogy megint óriási pénzeket ölünk abba, hogy a közvetlen merényleteket meg tudjuk előzni vagy legalábbis valamilyen más helyszínre áttereljük, hiszen mindent úgysem lehet megvédeni. Miközben az integráció, a bevándorlók hosszú távú kezelése - nem a bevándorláspolitikára gondolok, hiszen az, hogy most kiket engedünk be, az ehhez képest is más kérdés, mert már bent van több millió bevándorló, magát muszlimnak valló vagy a statisztika szerint muszlimnak számító emberek száma Franciaországban négy- és hatmillió között biztosan van. Velük kell valamit kezdeniük, és eldönteni, hogy milyen módon próbál olyan, részben gazdasági, részben társadalmi integrációs ösztönzőket rendszerbe állítani és hosszútávra kitalálni, amit egy jobb- és baloldali francia kormány is boldogan tud továbbvinni.
"A biztonsági állam veszélye már a 2004-es és 2005-ös madridi és londoni merényletek óta fenyeget. Azt, hogy az európai titkosszolgálatok egymás között is, illetve az amerikaiakkal is komolyan együttműködnek, Snowden óta is elég jól tudjuk, ebben Nagy-Britannia egyébként élenjáró. Most lesz egy újabb fellángolás, ezt ez a tízezer kirendelt katona is mutatja, de hogy ez mennyire fenntartható hosszútávon, azt nem tudom, tehát, hogy radikális újításokat be lehet-e hozni az otthoni biztonság, rendfenntartás, titkosszolgálatok szintjén. Biztos lehet finomítani, sokkal hatékonyabbá tenni, lehet egyes megfigyeléseket kiterjeszteni, de nem vagyok benne biztos, hogy minőségileg új intézkedéseket - amelyek valóban fokozzák a biztonságot, nem csak az illúzióját kelti - még nagy számban tudnának hozni ezek az országok" - fejtette ki Feledy Botond.
"Nem tartom valószínűnek, hogy bárki is nyílt, terrorellenes háborút indítana. Egyrészt mert Németország mindig is pacifista volt, alig vett részt a terror elleni háború korábbi akcióiban is, jelenleg Európa vezető, meghatározó, domináns hatalmaként még akkor sem támogatná Franciaországot, ha annak lenne ilyen szándéka. Másrészt azt láthatjuk, hogy nem hatékony ez a háború, hiszen a legnagyobb jelenlegi kiképzőterepet éppen a terror elleni háború teremtette meg Irakban és Szíriában, ahol egy tábort kiírtunk, tíz másik nő helyette Észak-Afrikában. Harmadrészt nincs rá pénz és infrastruktúra" - jelentette ki a külpolitikai szakértő.
A magyar miniszterelnök megoldási javaslatáról szólva Feledy Botond úgy fogalmazott: "ez azért nem lehet megoldás, mert már itt vannak több millióan. Nincs megoldva annak a mondjuk marokkói felmenőkkel rendelkező, második generációs állampolgárnak az integrálása a francia társadalomba, aki a francia elővárosok egyikében él. Miközben látható, hogy a szélsőjobboldali pártok nagyon gyorsan meg fogják lovagolni ezeket a merényleteket, ahogy az eddigieket is, ezt most még jobban, és nyilván nem leszünk a németek híján. A szélsőjobboldal megerősödése pedig az integrációs kísérletek a kárára lehet. Ilyenkor márpedig bármit csinálunk a határokkal, ketyeg az a bomba, ami az ittlévő közösségek kiszolgáltatottságából ered."
Orbán Viktor szerint a gazdasági bevándorlás rossz. A magyar miniszterelnök Párizsban, a Charlie Hebro elleni terrortámadás áldozatainak emlékmenetén beszélt erről. Rogán Antal fideszes frakcióvezető egyetért a kormányfővel, a nemzetközi sajtó azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy több százezer magyar bevándorló is él Nyugat-Európában.
A magyarok idegenellenességet feltérképező közvélemény-kutatások alapján Orbán Viktor miniszterelnök bevándorlás-ellenes politikája pártállástól függetlenül támogatókra talál a magyar közvéleményben.
Hanganyag: Herczeg Zsolt
