Jean-Claude Juncker bizottsági elnök tervezett 315 milliárd eurós gazdaságösztönző programja lesz várhatóan az egyik központi téma a ma kezdődő uniós csúcstalálkozón. Juncker november végén ismertette gazdaságösztönző és munkahely létrehozó tervét, amely szerint összesen több száz milliárd eurónyi magánbefektetés valósulhatna meg a következő három évben az Európai Unióban.

"Nem csak beszédre van szükség. Nekem pénz kell! Az új alap hatása önmagában is érezhető, ha azonban a tagállamok forrásokkal járulnak hozzá, ez növelhető. Több tagállam jelezte már tervezett hozzájárulását, most a konkrétumokra várok" - mondta Strasbourgban az Európai Bizottság elnöke.

A jelentős summából jutna a digitális egységes piac fejlesztésére, az oktatásra és az energiabiztonság növelésére, az energiahálózatok összekötésére is. A mostani ülésen várhatóan tárgyalnak az elosztás módjáról, pontosabban a támogatandó projektek köréről, és összeállítják az működésének vázát.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke december 9-én, a parlament gazdasági bizottságának ülésén jónak, bár megkésettnek nevezte a Juncker-tervet, és arról beszélt, az unió a harmadik recesszió kapujában áll.

"Ezért nagyon örülnék, ha a Juncker-tervet megkétszereznék és mondjuk egy speciális pénzforgalmi adót mint forrást állítanának mögé. Hiszen Magyarországon a pénzügyi tranzakciós illeték mint adóforrás a bruttó hazai termék 0,7 százalékát éri el, ha a 15 ezer milliárdos uniós teljes GDP-re vetítem ezt, akkor egy évi százmilliárd eurós forrást kapnék, tehát meg kellene a 315 milliárd eurót duplázni 600-700 milliárd euróra. Mi, a Magyar Nemzeti Bank, ezt képviseljük."

A ma kezdődő ülésen, amit már az Európai Tanács új elnöke, Donald Tusk volt lengyel kormányfő vezet, szó lesz a Keleti Szomszédság, azon belül is kiemelten Ukrajna helyzetéről. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök a minap jelezte Brüsszelben, hogy Ukrajna pénzügyi problémái tovább mélyültek, Kijevnek hozzávetőleg 15 milliárd dollárra lenne szüksége az összeomlás elkerüléséhez. A BBC forrásai szerint napirenden lesznek az Oroszország elleni újabb szankciók, amelyek bár korlátozott területet érinthetnek, jelzik az unió elkötelezettségét. Várhatóan uniós beruházási tilalmat vezetnek be a márciusban bekebelezett Krím-félszigeten, amely elsősorban a Fekete-tengeri orosz gáz és olajkitermelést érinti majd.