"A konfliktusokkal küzdő területeken is kötelességünk, hogy védjük a kulturális örökséget és hogy az oktatásról és az alapvető emberi jogokról próbáljunk gondoskodni" - hangsúlyozta a nagykövet.

Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetében eltöltött elmúlt öt évben elmondása szerint munkáját az a hit vezérelte, hogy a világ alapvető problémái a tiszta és érthető kommunikáció hiányából fakadnak. Ennek leküzdésére pedig meggyőződése szerint a legfontosabb eszköz az oktatás, s azon belül is a problémakezelés, a politikai és a kommunikációs kultúra elsajátítása, amelyre a legsikeresebb országok a világban nagyon nagy hangsúlyt fektetnek.

Bogyay Katalin szerint Magyarország azért volt sikeres az elmúlt években az UNESCO-ban, mert nagykövetként sikerült támogató partnereket találnia a kezdeményezéseihez, s így közös érdekeket tudott megfogalmazni. ENSZ-nagykövetként is azt tartaná eredménynek, ha több ország meggyőzésével és összefogásával sikerülne hazánknak egyfajta közvetítőként, a párbeszédre építve, új folyamatokat elindítania és javaslatokat tennie.

"Magyarország óriási ereje, hogy a történelméből, a földrajzi helyzetéből, a kulturális örökségéből fakad az, hogy nagyon jól tud közvetíteni, s ez a közvetítői szerep tehet minket a középpontba, ami a multilaterális diplomáciában nagyon jól alkalmazható" - hívta fel a figyelmet. "A multikulturális diplomáciában felépített diplomáciai kapcsolatok pedig használhatóak az ország érdekérvényesítésének bilaterális formáiban is" - tette hozzá.

Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a magyar kultúrához kapcsolódó jelentős és sikeres események az UNESCO-ban (Szentágothai-év, Solti-év, magyar roma festőnők kiállítása, Tudományos Világfórum) soha nem voltak propagandisztikusak.

A feszültségek oldásában vállalt közvetítői és tanácsadói szerepet pedig, amelyhez Magyarország kiváló szakemberekkel rendelkezik, a nagykövet szerint a világon mindenhol értékelik. Véleménye szerint Magyarországot azért tisztelik mindenhol, mert mindig meg tudta fogalmazni, hogy mit adott a világnak, és mivel tud hozzájárulni az emberiség fejlődéséhez.

Úgy érzi, hogy nagyon érdekes időszakban veszi át a magyar ENSZ-képviselet irányítását. A 2000-ben elhatározott, 2015-ig előretekintő, úgynevezett Millenniumi Fejlesztési Célok lejártával jövő őszi közgyűlésén új keretrendszerről dönt a világszervezet. A célkitűzések összeállításával megbízott munkacsoport társelnöke Kőrösi Csaba nagykövet, Magyarország eddigi állandó ENSZ-képviselője volt, s ezért is érezhető volt, hogy a magyar törekvésekkel is összhangban álló témák hogyan jelentek meg - mondta Bogyay Katalin. A következő időszakban szerinte nagyon fontos lesz, hogy a magyar érdekek bekerüljenek a megvalósítandó tervekbe, s az is, hogy a megvalósítási folyamatokban ki tudjuk venni a részünket.

UNESCO-nagykövetként úgy érzékelte, hogy a Millenniumi Fejlesztési Célok nagy része sajnos nem valósult meg, nevezetesen az oktatási feladatok, a szegénység és az írástudatlanság felszámolása, az ivóvíz biztosítása, a terhes anyák egészségügyi gondozása, az AIDS vagy a ragályos betegségek legyőzése. "Az emberiség előtt álló nagy feladatok nem oldódtak meg az elmúlt 15 évben a Millenniumi Fejlesztési Célokon belül, ezért a korábban megfogalmazott alapvető feladatokat tovább kell vinnie a nemzetek közösségének, sokkal kidolgozottabban, átgondoltabban" - hívta fel a figyelmet. "Az utolsó előtti pillanatban talán a politikusok jobban érzik a felelősségét annak, hogy a jövő szempontjából, mit kell tenniük" - tette hozzá.

A nagykövet mindenképpen szeretné folytatni és megerősíteni az UNESCO-ban megkezdett együttműködését az ENSZ UN Women nevű nőjogi szervezetével. A család védelmét, valamint a konfliktushelyzetekben a nők és gyermekek védelmét kiemelkedően fontosnak tartja. A békefenntartás és a biztonságpolitika szempontjából pedig azt, hogy a 88 fős magyar ENSZ-békefenntartó erő a konfliktusos helyzeteket követő békeépítési tevékenységekben is vegyen részt, például az iskolaépítésben vagy az egészségügyi ellátás megszervezésében. Célként jelölte meg azt is, hogy az ENSZ minél több nagy szolgáltató központja Magyarországra kerüljön az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) és a Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) központjaihoz hasonlóan.

A magyar ENSZ-képviselet közeli feladatai közül kiemelte a 2015 végi párizsi ENSZ-klímacsúcs előkészítését, a tavalyi Budapesti Víz Világtalálkozó nyomán a vízdiplomácia folytatását, valamint 2016-ban az 1956-os magyar forradalomról való méltó megemlékezést.

Bogyay Katalin Budapesten és Londonban végezte egyetemi tanulmányait. Színház- és zenekritikákat, könyveket írt, 1983-tól a Magyar Televízió szerkesztő-riportereként dolgozott, majd a kilencvenes években Londonban független televíziós producer, 1999-től az akkor alakult Londoni Magyar Kulturális Központ igazgatója, 2006 június és 2009 április között az Oktatási és Kulturális Minisztérium nemzetközi szakállamtitkára volt. Ez utóbbi minőségében a Magyar UNESCO Bizottság munkáját is felügyelte, 2009 szeptembertől látta el Magyarország UNESCO-képviseletét, 2011 novemberétől két évig a szervezet legfőbb döntéshozó szerve, az általános konferencia elnöke volt.