A neve mellőzését kérő tisztviselő elmondta, hogy a bizottság amiatt kénytelen lezárni az eljárást, mert a megtámadott szerződést teljesítették, és a szolgáltatásért járó pénzt kifizették, és ebben az esetben a brüsszeli testület már semmit sem tehet.

"Az eljárást eljárásjogi előírások miatt zárta le a bizottság, de továbbra is úgy gondoljuk, hogy ezzel Magyarország nyilvánvalóan megsértette az uniós közbeszerzési szabályokat" - közölte a bizottsági tisztviselő.Magyarország tavaly áprilisban, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva pályáztatás nélkül ítélte oda a rendszer kiépítésére szóló megbízást az I-Cell Mobilsoft Zrt-ből és az ARH Informatikai Zrt-ből álló konzorciumnak. A bizottság úgy vélte, a nemzetbiztonságra való hivatkozás kritériumai nem teljesültek, s pár hónappal később megerősítettnek látta, hogy az eljárás során Magyarország nem tartotta tiszteletben az uniós közbeszerzés szabályait, az egyenlő elbánás, a diszkriminációmentesség és az átláthatóság elveit, ezért kötelezettségszegési eljárást indított.

A forrás felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány később visszavonta azt a rendeletét, amely azt szabályozta, hogy milyen esetekben tehető kivétel a közbeszerzés alól nemzetbiztonsági okok miatt, ám azok joghatását nem szüntette meg, ezért a lezárt megbízásra az továbbra is érvényes.

A neve mellőzősét kérő bizottsági tisztviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy Brüsszel azt szeretné, ha a magyar hatóságok a jövőben maradéktalanul betartanák az uniós közbeszerzési szabályokat. A név nélkül nyilatkozó forrás rámutatott, hogy a bizottság tudomása szerint a kormány a később visszavont rendelet alapján szintén versenyeztetés nélkül a következő öt évben 12 milliárd forintot tervez kifizetni az e-útdíjrendszer működtetésével összefüggésben. Mint mondta: felvették a kapcsolatot Budapesttel ebben az ügyben, de nem kaptak választ, ezért további kérdéseik lesznek azzal összefüggésben, hogy a kormány tervezi-e teljesíteni ezt a szerződést.

Ezen kívül két ügyben azt közölte az Európai Bizottság, hogy új szakaszba léptette a Magyarország ellen korábban indított kötelezettségszegési eljárásokat. Az egyikben Brüsszel aziránt érdeklődik, hogy Belgiummal, Spanyolországgal és Ciprussal együtt Magyarország megfelelően átültette-e a hajók kén-dioxid-kibocsátását szabályozó uniós joganyagot. A másikban pedig Brüsszel az energiahatékonysági irányelv átültetését kéri számon Magyarországon és Bulgárián. Ezekben az ügyekben az érintett országoknak 60 napjuk van, hogy válaszoljanak a bizottság aggályaira.