Húsz évre lenne szükség ahhoz, hogy Észak-Koreában a jelenlegi 1251 dollárról 10 ezerre emelkedjen az egy főre jutó hazai össztermék (GDP). Az egy főre jutó GDP Dél-Koreában tavaly 26 ezer dollár volt, nominális értékben pedig Dél-Korea hazai összterméke 40-szerese volt az északinak.

Kelet- és Nyugat-Németország GDP-jében tízszeres volt a különbség az egyesítés évében, 1990-ben. Azóta idén tavaszig csaknem 2 ezer milliárd eurót emésztett fel a keleti tartományok felzárkóztatása, ennek ellenére még távolról sem egyenlítődött ki a kelet-nyugati különbség.

Az FSC elnöke egy szerdán tartott szemináriumon elmondta, hogy az egyesítés költségeit dél-koreai állami pénzintézetek, kereskedelmi bankok, nemzetközi szervezetek, köztük a Világbank, valamint az Észak fejlesztését célzó projektekből származók adók fedeznék.

Felmérni az újraegyesítés költségeit valóságos bűvészmutatvány: sok lehetséges forgatókönyv mellett nagyban eltérnek a becslések. Tavaly a dél-koreai pénzügyminiszter úgy gondolta, hogy tíz éven keresztül a dél-koreai GDP 7 százalékát, azaz több mint 800 milliárd dollárt emésztene fel ez a vállalkozás.

Egy idén közzétett felmérés adatai szerint a déliek 70 százaléka támogatja az újraegyesítést, de anyagi terheket csak 50 százalék vállalna e cél érdekében.

A koreai háború (1950-1953) befejeződése óta a két Korea farkasszemet néz egymással. A diplomáciai színtéren erősen elszigetelt Észak-Korea folytatja atomfegyver-programját, noha emiatt az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókkal sújtotta.