Ponta a "Basescu-rendszer" felszámolását ígéri választóinak, ami az ő olvasatában társadalmi békét, a politikai leszámolások, zsarolások és fenyegetőzések végét jelenti majd. A kampány során előtérbe helyezett szociális biztonsághoz Ponta egy jó adag nemzeti és vallási büszkeséget szolgált fel körítésként, ezzel is azt érzékeltetve, hogy ellenfele nem román, és nem ortodox, vagyis idegen.
A szász nemzetiségű Johannis éppen másságával igyekszik megnyerni a választók bizalmát, választási szlogenje pedig a - románok közt fogalomszámba menő - német szorgalomra és német minőségre utal. Habitusában is ellentéte a beszédes, minden mikrofonnál ráérősen nyilatkozó Pontának: a nagyszebeni polgármester zavarba ejtően szűkszavú, zárkózott politikus, aki azt hirdette plakátjain, hogy ő tettek, nem a fecsegés embere, aki nem a korruptokat, hanem a törvénytisztelőket védi.
A versenyben maradt két jelölt közül az kap ötéves elnöki mandátumot, aki megszerzi az érvényes voksok egyszerű többségét. A vasárnap megválasztandó elnök leghamarabb december 21-én veheti át hivatalát, ugyanis ekkor jár le a tisztségben lévő Traian Basescu államfő második ötéves mandátuma.
Mivel a szavazólapok mindenütt azonosak, a választók bárhol leadhatják voksukat. Aki nem abban a szavazóhelyiségben szavaz, amelynek választói névjegyzékében szerepel állandó lakhelye alapján, annak adatait pótlistára írják, és nyilatkozatot kell aláírnia arról, hogy másutt nem voksolt.
A választói névjegyzékben 18 millió 300 ezer polgár szerepel. Számukra belföldön 18 500, külföldön pedig csaknem 300 szavazóhelyiséget rendeztek be. A külföldön tartózkodó román vendégmunkások számát a hatóságok több mint 3 millióra becsülik.
A román kormány az ellenzék felszólításai, a romániai nagyvárosokban és külföldön rendezett demonstrációk ellenére sem volt hajlandó növelni a külföldi szavazókörök számát, azt állítván, hogy az törvénytelen lenne. Ezt a bírókból és pártküldöttekből álló országos választási iroda cáfolta.
A romániai elnökválasztás első fordulójában több nyugat-európai országban sorok alakultak ki a román szavazóköröknél és sok román állampolgárnak nem sikerült leadnia voksát. A külföldön leadott 160 ezer szavazat több mint nyolcvan százalékát a jobboldali jelöltek kapták, míg Ponta a voksok 16 százalékát szerezte meg.
Országos összesítésben Ponta a voksok 40, míg Johannis a szavazatok 30 százalékát kapta az elnökválasztás november 2-i első fordulójában. Az azóta készült közvélemény-kutatások azt jósolják, hogy a második fordulót Ponta nyeri 5-10 százalékos előnnyel.
Az államfői tisztséget megpályázó, az első fordulóban kiesett 12 jelölt közül többen is Victor Ponta mögött sorakoztak fel, amit ő tisztségekkel hálált meg. A baloldali jelölt támogatására szólította fel híveit az új liberális pártot szervező Calin Popescu Tariceanu, akinek Ponta miniszterelnöki tisztséget ígért, a populista Dan Diaconescu, aki így pártjának két államtitkári posztot szerzett, és Teodor Melescanu, akinek Ponta nemzetbiztonsági tanácsadói tisztséget ígért, de addig is megtette külügyminiszternek.
Az idegengyűlöletéről elhíresült Corneliu Vadim Tudor is besorolt Victor Ponta táborába: az egyik ellenzéki portál szerint csak az volt a kérése, hogy többet szerepelhessen a baloldalhoz közel álló televíziókban.
Johannis előre közölte, hogy nem kíván alkudozni a kiesett jelöltekkel, ennek ellenére - némiképp kényszeredetten, vagy különböző feltételeket támasztva - Monica Macovei néppárti EP-képviselő és a Basescu védnökségével alakult Népi Mozgalom Pártjának elnöke, Elena Udrea is jelezte, Pontával szemben inkább rá adja voksát.
Az első fordulóban két magyar jelölt is indult: Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke 3,5, míg Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) jelöltje 0,56 százalékos eredményt ért el. A Ponta-kormányban részt vevő RMDSZ választói belátására bízta a döntést, míg az EMNP Johannis támogatására szólította fel az erdélyi magyarokat.
Szombaton reggel 7-től kampánycsend lép életbe. A voksolás vasárnap mindenütt helyi idő szerint 7 és 21 óra között zajlik. A voksoláson több közvélemény-kutató cég készít exit pollt, amelyet helyi idő szerint 21 órakor tesz közzé. Az első részeredményeket hétfő hajnalra ígéri a központi választási iroda.








