Akárcsak tavaly, idén is két felvonulást tartottak, egy hivatalosat Bronislaw Komorowski államfő és Ewa Kopacz miniszterelnök részvételével, amely békésen zajlott le.

Az államfő ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy a család, a gazdasági növekedés, a katonai biztonság és a Nyugattal való integráció alkotja Lengyelország tartós függetlenségének képletét.

"1918-ban és 1989-ben tudtuk, miként harcoljunk együtt a szuverenitásért, a szabadságunkért. Ma is együtt felelünk az ország jövőjéért... Meg kell sokszoroznunk eredményeinket, hogy biztonságos és jó Lengyelországot adjunk át a szabadság második nemzedékének" - mondta az elnök.

A biztonságról szólva Komorowski bejelentette, hogy 2016-tól Lengyelország az évi GDP két százalékát fogja védelmi kiadásokra fordítani. Ami az integrációt illeti, az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal kialakítandó még szorosabb kapcsolatot emelte ki.

A lengyel elnök a függetlenség napja alkalmával szentmisén is részt vett a varsói Keresztelő Szent János-székesegyházban, előtte pedig virágokat helyezett el Józef Pilsudski, a független Lengyelország atyjának, első elnökének emlékművén.

Az emlékművet az ellenzék vezető politikusa, Jaroslaw Kaczynski is megkoszorúzta. Beszédében ő is az erős Lengyelország megteremtésének fontosságát hangoztatta. "Csak az erős államnak vannak igazi szövetségesei. Itt az ideje, hogy mindent megtegyünk azért, hogy az országunk lelkileg, anyagilag és katonailag is erős legyen, s akkor biztonságban leszünk abban az új helyzetben, amely Európában és a világon kialakult" - mondta.

Az ünnep alkalmából a korábbi évekhez hasonlóan a nemzeti radikálisok az idén is külön felvonulást tartottak. A több tízezer résztvevő közül a varsói Nemzeti Stadionnál kivált több száz símaszkos tüntető, és kövekkel, petárdákkal, benzines palackokkal kezdte dobálni a rendőröket, akik könnygázt, vízágyúkat és gumilövedéket vetettek be ellenük. Két rendőr és két tüntető megsérült, kedd estig 215 embert őrizetbe vettek, de a rendőrség közlése szerint további előállítások várhatók.

Lengyelországot a 18. és 19. században háromszor osztották fel a szomszédos nagyhatalmak - Oroszország, Poroszország és a Habsburg Birodalom -, s ennek következményeként a közép-európai állam 123 esztendőre eltűnt a kontinens térképéről. Az ország függetlenségét csak az első világháború végén, a felosztó nagyhatalmak vereségének eredményeként sikerült visszaállítani. A függetlenség visszaszerzése hosszú folyamat végeredménye volt, amelynek csúcspontját 1918. november 11-hez, a németek háborús vereségét megpecsételő compiegne-i fegyverszünet aláírásához kötik.