Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám

Mamutbébi Bécsben

Hroma, az 50 ezer éves mamutbébi lesz a bécsi Természettudományi Múzeum szibériai mamutmúmiákat bemutató kiállításának fő szenzációja.

A nyolcvan kilogrammos, alig egyméteres nőstény mamutkölyköt 2008-ban fedezték fel a szibériai Jakutföld északi részén. A tetem a felső talajrétegek olvadása és a felszíni erózió miatt került felszínre. Mire sikerült biztonságba helyezni a fagyott állapotban talált borjút - amely nevét a Hroma folyó után kapta, amelynek közelében megtalálták -, a fejét és más testrészeit is kikezdték már a sarki rókák és hollók, de testének mélyebben a földbe temetett részei épségben megmaradtak. A gyomrában és a beleiben anyatej maradványait mutatták ki.

Komputertomográfos vizsgálattal nemcsak a nemét tudták megállapítani, hanem halála okát is: szája, orrnyílásai, torka és légcsöve iszappal teltek meg. A kéthónapos korában elhullott állat valószínűleg megfulladt az iszapban vagy elsodorta egy sárlavina.

A november 19-én nyíló kiállításon egy másik mamutkölyök, az 1977-ben Szibériában megtalált Gyima maradványait is először láthatják az érdeklődők Ausztriában.

A jövő márciusig megtekinthető kiállítás legtöbb bemutatott példánya az Oroszországi Tudományos Akadémia szentpétervári Zoológiai Múzeumából érkezett Bécsbe.

Címlapról ajánljuk
„Mély fájdalom” – zarándokok vesztették életüket az éjjeli busztragédiában
lengyelek

„Mély fájdalom” – zarándokok vesztették életüket az éjjeli busztragédiában

Karol Nawrocki lengyel elnök vasárnap részvétét fejezte ki az M3-as autópályán történt buszbalesetben elhunytak hozzátartozóinak.

Ismét zajos a gödi Samsung-gyár, nagy munkában vannak a koreaiak

A gödi Samsung-gyár környékén élők az elmúlt napokban tapasztalt fokozott zajhatás miatt keresték fel az önkormányzatot, aminek hátterében a gyár területén zajló építkezések állnak. Új zajvédő fal épül és átmenetuleg ezért nagyobb a zaj a városban. Közben a szakminiszter nagyobb szigort ígér.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

Atomórák, rádiójelek és nanoszekundumok – így működik egy civilizációs vívmányunk

A világon több olyan hálózat működik, amelyek szinte láthatatlanul szolgálják az emberiséget. A létezésüket teljesen természetesnek vesszük, miközben nem feltétlenül tudjuk, hogy milyen óriási infrastuktúra működteti ezeket a háttérben. A műholdas navigáció a hidegháborús nukleáris elrettentésből nőtt ki, mára azonban a modern civilizáció egyik legfontosabb alapinfrastruktúrájává vált. Négy globális rendszer létezik – az amerikai GPS, az orosz GLONASS, az európai Galileo és a kínai BeiDou –, amelyek mind állami finanszírozásban működnek, alapszolgáltatásuk ingyenes közjószág. Az ezekre épülő iparágak piaca 2023-ban mintegy 260 milliárd eurót tett ki, és 2033-ra akár 580 milliárd euróra nőhet. A rendszerek jelentősége messze túlmutat a navigáción: a logisztikától a precíziós mezőgazdaságon át a pénzügyi időszinkronizációig a gazdaság szinte minden szegmensét átszövik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×