Az exelnököt egy nyomozás keretében lehallgatta a rendőrség, s annak alapján kiderült, hogy információs hálózatot tartott fenn az igazságügyi szervek körében, amely részletesen tájékoztatta az őt esetleg érintő ügyészségi eljárásokról. Sarkozy és ügyvédje - aki ellen szintén eljárás folyik - vitatják a lehallgatás törvényességét, s a felvételek megsemmisítését kérték a bíróságtól.

A fellebbviteli bíróság elnöke kedden úgy döntött: amíg vizsgálják a kérést, a vizsgálóbírók nem folytathatják a nyomozást.

A volt elnök - aki múlt héten jelentette be, hogy visszatér a politikai életbe és november végén jelölteti magát, a legnagyobb ellenzéki párt, a Népi Mozgalom Uniója (UMP) vezetői tisztségére - ezzel egy időre fellélegezhet. Noha az eljárást nem szüntették meg ellene, annak sorsáról csak hónapok múlva várható döntés.
A volt államfő ellen július 2-án, csaknem 15 órás kihallgatását követően aktív korrupció, befolyással üzérkedés, valamint nyomozási titok megsértése miatt indult hivatalos eljárás. Sarkozyt egy februárban indított nyomozás keretében vették őrizetbe. A volt elnök egyik lehallgatott telefonbeszélgetéséből az derült ki, hogy a semmítőszék egyik magas rangú bírója egy folyamatban lévő nyomozás részleteiről rendszeresen tájékoztatja a volt államfő ügyvédjét.
Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak, aki ellen az ügyvédhez hasonlóan vádat emeltek. A volt elnök - aki a felvételek tanulsága szerint - időközben megtudta, hogy lehallgatják, végül nem lépett az ügyben, s a bírót sem nevezték ki Monacóban.

A több mint két év után visszatérő volt elnök mandátuma lejárta óta eddig hét olyan ügyben indított eljárást az ügyészség, amelyekben Sarkozy személyesen is érintett lehet.

Sokáig úgy tűnt, hogy a Bettencourt-ügy vethet véget Sarkozy politikai karrierjének. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a volt elnök visszaélt Liliane Bettencourt-nak, Európa leggazdagabb asszonyának, a l'Oréal kozmetikai cégbirodalom örökösnőjének megrendült egészségi és pszichés állapotával, s meggyőzte őt, hogy törvénytelen módon támogassa elnökválasztási kampányát 2007-ben. Sarkozyt ki is hallgatták, eljárást is indítottak ellene, majd utóbb bizonyíték hiányában megszüntették azt, jelenleg már csak pártjának néhány tagja ellen folyik eljárás az ügyben.

Ezenkívül a Sarkozy mandátuma idején az elnöki hivatalban megrendelt felmérések, a 2012-es elnökválasztási kampány túlköltekezését fedező hamis számlák, a Bernard Tapie üzletembernek kifizetett kártérítés, a pakisztáni fegyvereladásokból visszajuttatott kenőpénzek, valamint a Moammer Kadhafi néhai líbiai vezetőtől még a 2007-es elnökválasztási kampányhoz érkezett állítólagos támogatás ügyében folyó nyomozások érinthetik kínosan a volt elnököt. Ez utóbbi keretében rendelte el tavaly az ügyészség Sarkozy lehallgatását, amiből kiderült: a volt elnököt törvénytelenül tájékoztatták a vizsgálatok menetéről.