Infostart.hu
eur:
362.98
usd:
311.28
bux:
151360.28
2026. augusztus 25. kedd Lajos, Patrícia

Így gondolkodnak az amerikaiak és az európaiak Oroszországról

Az amerikaiak és az európaiak többségének negatív képe van Oroszországról és Ukrajna támogatásának pártján áll, még akkor is, ha ez veszélyezteti a Moszkvával való viszonyt - derül ki a German Marshall Alapítvány amerikai közpolitikai és adományosztó intézmény szerdán Párizsban közzétett éves tanulmányából.

A felmérés szerint az amerikaiaknak 71, az európaiaknak pedig 68 százaléka van rossz véleménnyel Oroszországról.

A megkérdezett európaiak (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Görögország, Svédország) 58 százaléka úgy véli, hogy "Ukrajnát továbbra is segíteni kell gazdasági és politikai téren, még akkor is, ha ez növeli a konfliktust Oroszországgal". Erről a németek (65 százalék) és a svédek (73 százalék) vannak leginkább meggyőződve, s csak Görögországban kisebbségi ez a vélemény, 44 százalékkal.

Az európaiaknak egyébként 61 százaléka a szankciók szigorítását szeretné Oroszországgal szemben, de 71 százalékuk nem támogatná katonai felszerelések küldését Ukrajnának.

Oroszországban viszont a megkérdezettek többsége (53 százaléka) úgy véli, hogy Moszkvának meg kell tartania a befolyását Ukrajnában, még akkor is, ha emiatt nő a konfliktus az Európai Unióval.

Az oroszok egyébként azt gondolják, hogy a nemzetközi kérdésekben hazájuknak az olyan feltörekvő országokkal kellene elsősorban együttműködniük, mint India és Kína (36 százalék), valamint a FÁK-államokkal (29 százalék) és csak 14 százalékuk szeretné a szorosabb viszonyt az Európai Unióval, 2 pedig az Egyesült Államokkal. Az oroszok tíz százaléka szerint pedig Moszkvának egyedül kellene fellépnie a nemzetközi színtéren.

A Nagy-Britanniának az Európai Unióból való esetleges kilépését érintő kérdésben az európaiak 51 százaléka azon az állásponton van, hogy jobban tekintetbe kellene venni a britek igényeit, s csak 38 százalék gondolja azt, hogy szerencsésebb lenne, ha London inkább kilépne az EU-ból, mintsem Brüsszel tegyen engedményeket. Egyedül Franciaország az az uniós tagállam, ahol a többség (52 százalék) gondolja azt, hogy jobb, ha a Nagy-Britannia kilép az EU-ból, mintsem Brüsszel tegyen erőfeszítéseket (42 százalék).

Gazdasági téren az európaiak jelentős többsége (73 százaléka) szerint az EU nem tesz eleget a válság leküzdésére. Az így gondolkodók aránya 88 százalék Spanyolországban és 87 százalék Olaszországban. Ebben a két országban erősek a válság hatásai.

Az európaiak kétharmada úgy véli, hogy az uniós csatlakozás előnyökkel járt hazájuk számára, 28 százalék szerint viszont károkat okozott. Ez utóbbi véleményt a legtöbben Görögországban (42 százalék), Nagy-Britanniában (40 százalék), Olaszországban (36 százalék) és Portugáliában (36 százalék) osztják. Azoknak, akik negatív véleménnyel vannak az uniós csatlakozásról, 45 százaléka úgy véli, hogy az EU negatív hatásokkal bír saját országuk gazdaságára.

A 2002 óta rendszeresen közzétett Transatlantic Trends címet viselő felmérés június 2. és 25 között országonként legalább ezer ember megkérdezésével készült.

Címlapról ajánljuk

Szabó Zoltán „Topi”: katapultáláskor mintha minden lelassult volna

Balesetet szenvedett hétfőn tíz óra után kicsivel Szolnok katonai repülőterén a Magyar Honvédség egyik Gripen harci repülője. A bajba jutott gép pilótája Szolnok felé kanyarodott, hogy az ottani reptéren kényszerleszállással tegye le a gépet, de már nem sikerült teljesen végrehajtania a manővert, katapultálnia kellett. Hasonló történt 21 éve Szabó Zoltán „Topival”, aki egy lángoló MiG 29-esből katapultált.
inforadio
ARÉNA
2026.08.25. kedd, 18:00
Totyik Tamás
a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke
Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Visszatért a bizonytalanság, vegyes zárás az amerikai tőzsdéken

Fokozott feszültség mellett indul a hét a világ tőzsdéin, a befektetők figyelme elsősorban az Egyesült Államok Iránnal szembeni új szankciós csomagjára szegeződik, amelynek részleteit ma ismertette Washington. Az amerikai pénzügyminiszter minden eddiginél súlyosabb pénzügyi offenzívát helyezett kilátásba, Teherán pedig azzal fenyegetőzik, hogy a gazdasági nyomás fokozása esetén leállíthatja a Perzsa-öböl olajexportját. Közben újabb fontos fejlemény érkezett az amerikai kötvénypiacról is: a pénzügyminisztérium a közel 1000 milliárd dolláros Treasury General Accountot is felhasználhatja a múlt héten kibővített hosszú lejáratú kötvény-visszavásárlási program finanszírozására. Ez jelentősen növelhetné Washington mozgásterét a hosszú hozamok leszorításában, miközben a magas amerikai kamatszintekkel, az adósságpályával és az inflációval kapcsolatos aggodalmak továbbra is meghatározzák a piaci hangulatot. Ezt követően eséssel kezdődött a hét az ázsiai tőzsdéken, Európában és az USA-ban pedig vegyes mozgásokat láthattunk.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×