Helyi sajtójelentések szerint a munkálatok megtekintése után a városvezető emlékeztetett arra, hogy a magyar állam 100 millió forintig terjedő anyagi támogatást ad a zsinagóga belső terének felújítására. Erről Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyaltak a zsidó hitközség és a város vezetői a magyar kormányfő márciusi szabadkai látogatásakor.

Szabados Róbert, a szabadkai zsidó hitközség elnöke örömmel nyugtázta, hogy a harminc éve tartó felújítási munkálatok hamarosan befejeződnek. Hozzáfűzte: a zsidó hitközség és az önkormányzat egyetért abban, hogy a rekonstrukció után az épület megtartsa vallási funkcióját, emellett azonban kiállítási térként és idegenforgalmi célpontként is működik majd.

A szabadkai zsinagógát - amely 1990 óta Szerbia kiemelt jelentőségű műemlékei között szerepel - májusban Európa hét legveszélyeztetettebb kulturális öröksége közé sorolták az Europa Nostra páneurópai műemlékvédelmi szervezet Bécsben zajló éves közgyűlésén.

A magyar szecesszió stílusában épült szabadkai zsinagógát Komor Marcell és Jakab Dezső tervezte, az üvegablakok Róth Miksa műhelyében készültek. Az 1970-es években bedőlt az egyik kupolája, és az épület majdnem összedőlt, felújítása azóta tart. Európa második legnagyobb zsinagógájában legutóbb a 2000-es évek elején tartottak szertartást.

A 19. század végén, illetve a 20. század elején mintegy 3400 izraelita élt Szabadkán. A második világháború idején az akkor 6000 főt számláló zsidóság többsége az auschwitzi koncentrációs táborba került, ahonnan kevesen tértek vissza. Ma már csupán 250-en élnek Szabadkán.