Németországban a kiterjedt orosz gazdasági kapcsolatok miatt eddig óvatosan viszonyultak az úgynevezett harmadik körös, egész gazdasági ágazatokat sújtó szankciók kérdéséhez, és valamennyi döntéshozó azt hangsúlyozta, hogy a német gazdaság is megszenvedheti őket. Az utóbbi néhány napon viszont fordulat történt. Az új irányt jelző nyilatkozatok sorát az Oroszországban tevékenykedő német cégeket összefogó szervezet - a Német Gazdaság Keleti Bizottsága - elnöke, Eckhard Cordes nyitotta meg, aki a Handelsblatt című üzleti lapban pénteken megjelent interjúban kijelentette, hogy a vállalatok hajlandók megfizetni a szankciók árát.

A hét végén többek között Sigmar Gabriel gazdasági miniszter, a szociáldemokraták (SPD) elnöke, és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, a konzervatív CDU egyik tekintélyes vezetője foglalt állást a gazdasági büntetőintézkedések mellett. A szankciókat az EU és a német gazdaság is megérzi, de nincsen vállalható alternatíva - mondta Sigmar Gabriel a Der Spiegelnek. A büntetőintézkedéseknek fájdalmas következményei lesznek, "de milyen következményei lennének annak, ha Európa a gazdasági hatásoktól tartva tétlenül nézné a polgárháborút és az ártatlanok halálát?" - fogalmazott a gazdasági miniszter.

"Nem a gazdasági érdekek a legfontosabbak, hanem a stabilitás és a béke megóvása" - tette hozzá Wolfgang Schäuble a legnagyobb példányszámú vasárnapi lapban, a Bild am Sonntagban megjelent interjúban. "Ha a német pénzügyminiszter vagy a gazdasági miniszter azt mondaná, hogy legyünk óvatosak, mert a szankciók sértik a gazdasági érdekeinket, akkor ez csak azt jelentené, hogy a kancellár nem megfelelő személyt nevezett ki a pénzügyi és a gazdasági tárca élére" - fejtegette Schäuble, megjegyezve, hogy "a gazdaság fejlődését éppen a stabilitás és a béke megsértése veszélyezteti a legnagyobb mértékben".

A német iparvállatok szövetségének (BDI) elnöke, Ulrich Grillo a Handelsblattban hétfőn közölt kommentárjában azt írta, hogy az eddiginél keményebb szankciók hatását az EU-ban és Németországban is erősen lehet majd érezni, de a gazdasági károkat bőven ellensúlyozná, ha sikerülne érvényre juttatni a nemzetközi jog előírásait. Grillo szerint Oroszország függősége a nyersanyagexporttól "lehetőséget kínál arra, hogy megindítsuk a vitát Moszkvában a 21. században követendő útról".

Hasonlóan vélekedett a CDU/CSU pártszövetség parlamenti frakciójának helyettes vezetője, Michael Fuchs, aki az előző héten azt vetette fel, hogy meg kell vonni Oroszországtól a 2018-as labdarúgó világbajnokság rendezési jogát, hétfőn pedig a Deutschlandfunk közszolgálati rádiónak adott nyilatkozatában kifejtette, hogy az orosz földgáz felhasználásának korlátozása lenne a leghatékonyabb szankció,mert Moszkva így kevesebb devizabevételhez jutna.

Németország a földgázfogyasztásának mintegy 85 százalékát külföldi forrásból fedezi, az orosz földgáz aránya a teljes fogyasztásban nagyjából egyharmados.

A német cégek tavaly 36,1 milliárd euró értékben exportáltak Oroszországba, elsősorban gépeket, gépjárműveket és vegyipari termékeket. Oroszország részesedése a német kivitelben így 3,7 százalékos volt. A német kereskedelmi és iparkamarák szövetsége (DIHK) szerint 300 ezer németországi munkahely megmaradása függ az orosz exporttól, és az eddigi szankciók is ártottak, hatásukra az év egészében 4 milliárd euróval csökkenhet az Oroszországba irányuló export 2013-hoz képest.

Ugyanakkor a lakosság többsége támogatja a gazdasági szankciókat. A Der Spiegel megbízásából a napokban készült felmérés szerint a németek 52 százaléka egyetért azzal, hogy keményebb büntetőintézkedéseket kell bevezetni Oroszország ellen, akkor is, ha ez sok munkahely megszűnéséhez vezet Németországban.