A független szlovák lap szerint az SE pozsonyi központjában és több vidéki kirendeltségén szerdán egy időben tartották a házkutatást, amelynek hátterében a korábban a Szlovák Villamosművek tulajdonában lévő erőmű üzemeltetéséről kötött, az állam számára állítólag előnytelen szerződés megkötése és annak körülményei állnak.

A Szlovák Villamosművek privatizációja Mikulás Dzurinda második kabinetje (2002-2006) idején kezdődött és zajlott le, amelynek során a piacvezető szlovákiai energetikai cég 66 százalékát az olasz Enel vásárolta meg 839 millió euróért.

Az SE privatizációját az akkori ellenzék - Robert Fico mostani kormánypártja, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) - erősen bírálta. Az ellenzék az alacsonynak vélt vételárat, a privatizációhoz fűződő néhány - szintén előnytelennek tartott - szerződést és azt kifogásolta, hogy az állam a cégben a stratégiai vállalatoknál megszokott ötven százalékosnál alacsonyabb részesedést tartott meg, s ezzel elvesztette ellenőrzését az SE felett. A privatizáció után a villamosművek kisebbségi részvénycsomagja ugyan a Nemzeti Vagyonalapon (FNM) keresztül állami kézben maradt, de a vállalatot érintő döntésekbe az állam már nem szólhatott bele, mert tulajdonrésze formailag (egyetlen részvény hiányzott az egyharmados részesedéshez) kevesebb volt a döntéshozatalban részvételt biztosító aránynál.

Az SE vételárát független elemzők is igen alacsonynak tartják. Ezt látszik igazolni az is, hogy a többségi részvénycsomag - melynek eladási szándékát nemrégiben erősítette meg az Enel - jelenlegi becsült piaci ára a 2006-os vételi ár csaknem négyszerese. Az ár-érték arányt jól érzékelteti a Hospodárské Noviny (HN) által közölt adat is, amely szerint az állam az SE privatizációja óta az eredeti vételárral csaknem azonos értékű (754 millió euró) osztalékról mondott le a többségi tulajdonos javára, cserébe azért, hogy az Enel befejezze az SE tulajdonába tartozó mohi (Mochovce) atomerőmű új, harmadik és negyedik blokkjának építését. Ez az ország történetének legnagyobb beruházása, de befejezése folyamatosan csúszik, kivitelezésének költségeit pedig többször módosították. Legutóbb 3,8 milliárd euróra emelték az összeget, amelyből a lap szerint több mint egymilliárdot a kizárólag az Enel olasz leányvállalatai által kivitelezett "mérnöki tevékenységre" költöttek el.

A Szlovák Villamosművek magánosításához kötődő vitatott szerződések közé tartozik - az SE privatizációja előtt a Szlovák Villamosművek tulajdonában lévő - bősi erőmű üzemeltetéséről kötött, állítólag az állam számára ugyancsak előnytelen szerződés. A bősi erőműnek - a hatályos nemzetközi szerződések értelmében - az SE privatizációja után is állami kézben kellett maradnia, ezért tulajdonjogát a magánosítás előtt egy másik állami vállalatra, a Vízgazdálkodási Építési vállalatra (VHV) ruházták át. A VHV az SE magánosítása után 30 évre szóló bérleti szerződést írt alá a bősi erőmű üzemeltetéséről az akkor már az Enel kezében lévő Szlovák Villamosművekkel.

Egyebek mellett ennek a - bősi erőmű bevételeiből az SE-nek 35 százalékos részesedést biztosító - szerződésnek a törvényességét vitatja a Fico vezette jelenlegi szlovák kormány, amely bírósági úton kérte annak érvénytelenítését, eddig sikertelenül. A perben illetékes pozsonyi második járásbíróság tavaly első fokon elutasította a kormány keresetét, ám az ügy a felperes fellebbezése miatt tovább folyik.

A Pravda információi szerint éppen e szerződéssel és perrel függ össze az a vizsgálat, amelyet a rendőrség hanyag és hűtlen kezelés bűntettének gyanúja, valamint vállalati adatok meghamisítása ügyében június végétől folytat, s amelynek keretében a bűnüldöző szervek szerdán az SE pozsonyi központjában és vidéki kirendeltségein házkutatásokat tartottak és dokumentumokat foglaltak le.